Pogačar-erődemonstráció Katalóniában, Valter-top 10 a hegyi pontversenyben, Van Aert összetörte magát

Szerző: WLC

Jó és kevésbé jó dolgok is történtek a Visma háza táján a közelmúltban.

Nem lassít a Visma | Lease a Bike Valter Attilával, és ezt jó látni. A Strade Bianche és a Tirreno-Adriatico, valamint a Párizs–Nizza megnyerése után a jelenlegi WorldTour-mezőny élcsapata Spanyolországba nyergelt át, ahol a Katalán Körversenyen is szerették volna folytatni dominanciájukat. Ám Tadej Pogačar ezúttal (is) másként gondolta, és a Strade Bianchén bemutatott óriási erődemonstrációja, 80 km-es szólógyőzelme után a spanyoloknál is nagyon hamar lerendezett minden kérdést. Az Emirates szlovén sztárja a hétből négy szakaszt megnyert egy második hely mellett, és már a második etaptól végig vezetve vitt mindent: az összetett mellett simán behúzta a gyorsasági és a hegyi pontversenyt is. Magyar szempontból nagyszerű hír ugyanakkor, hogy utóbbi kategóriában a végig aktívan versenyző Valter Attila is elcsípett egy top 10-es helyezést, a hegyi menők között a kiváló 8. helyen végzett, a zárónapon pedig a 12. helyen ért a célba – még ha bevallása szerint ezúttal az előzetes tervekkel ellentétben megszorítani nem is tudták a más dimenzióban versenyző Pogačart.


Országúti klasszisunk azonban, mint mindenben, ebben is igyekezett inkább a pozitívumokat megtalálni. Mint közösségi oldalán írta a versenyt követően:

“Volta” Ciclista a Catalunya, A.E. egy újabb kőkemény hét!

Ez a verseny sem lett könnyebb az évek alatt!

Nagy elvárásokkal és reményekkel érkeztünk, de a megszokottól eltérően alakultak a dolgok. Természetesen tudtuk, hogy Tadej ellen nehéz lesz bármit is tenni, de a dobogó egy reális cél volt, amihez meg is volt a csapatunk. Sajnos hamar elvesztettünk két csapattársat Bart és Loe személyében. Ennek ellenére egész héten a Team Visma | Lease a Bike stílusához híven aktívan és magabiztosan versenyeztünk. Igyekeztünk átvenni az irányítást és elérni a kitűzött célokat. Ezeket a célokat viszont nem értünk el.

Eleinte engem is meglepett, ahogy a többieket is, de már most egy nap elteltével is látom a pozitívumokat ebben is. Furcsa leírni, de egyértelmű, hogy ez a csapat elkényeztet minket. Megszokjuk a győzelmeket, a sikereket és ezáltal másképp is kezeljük azokat. Ugyanúgy versenyeztünk, mint mikor nyerni szoktunk, most viszont a győzelem közelében se jártunk. Most talán erre volt szükségünk, hogy picit felkapjuk a fejünket, hogy jobban értékeljük a győzelmeket és hogy még keményebben dolgozzunk. Ezzel együtt pedig ettől szép a sport. Mindent amit lehet kiszámolunk, tervezünk, azonban az eredményt majd az élet hozza.

Örülök, hogy egy göröngyösebb hét után sikerült jó irányba állítani a saját formám is. Több szakaszon is próbálkozhattam, amiért nagyon hálás vagyok. Én sem azokkal az eredményekkel zártam a versenyt amelyekkel szerettem volna. Ez egy türelemjáték, nekem pedig türelmesen kell dolgozni tovább.

Pár nap pihenés és már indulok is a Teidére magaslati edzőtáborba.

Mire készülök ennyire? ”

A zárszóként feltett kérdés remélhetőleg csak költői, hiszen megbízható sajtóértesülések már február elején jelezték, hogy Ati bekerült a Visma idei Giro-keretébe, és a mértékadó Procyclingstats is jelzi a profiljánál a májusban rajtoló Olasz Körversenyt, de hátha még ezen túlmenően is tartogatnak kellemes meglepetés-bejelentéseket az elkövetkező hetek.

Közben azért a rossz dolgok sem kerülték el a Vismát. A holland sztáristálló egyik legnagyobb közönségkedvence, Wout Van Aert szerdán a Flandrián 67 km-rel a cél előtt belekeveredett egy hatalmas bukásba, nagy sebességnél fogott földet nagyon rosszul, kulcscsontját és számos bordáját is eltörte, már meg is műtötték, ezzel biztos, hogy valamennyi tavaszi klasszikust ki kell hagynia, illetve nagy kérdés, mikor és milyen formában tud visszatérni egy olimpiai esztendőben.