A 2020-ban Giro-győztes brit klasszis tulajdonképpen már novemberben elhintette a The Timesnak adott interjújában, hogy jövő évi fő célja a Tour de France-indulás, és hát az sem volt titok, hogy új csapata, az immár Lidl-Trek néven futó amerikai istálló is azért igazolta le nagy fogás gyanánt, mert személyében olyan háromhetes összetett menőt szereztek, amilyen az elmúlt időszakban nem volt nekik.
Így a hét közepén megejtett bejelentésük Tour-ra vonatkozó része tulajdonképpen egy hivatalos ráerősítésként fogható fel: a Lidl-Trek franciaországi sora valóban Geoghegan Hartra épül majd, kiegészítve a Tour-on idén és tavaly is szakaszt nyerő, 2019-ben világbajnok dán sprinterklasszissal, Mads Pedersennel. A Giro d’Italiára is komoly erőket mozgósít a Trek: a legutóbb hazai közönség előtt a gyorsasági pontversenyt megnyerő Jonathan Milan mellett a Tour-ról a pöttyös trikóval távozó Gulio Ciccone is ott lesz fő emberként, őt olyan nevek egészítik majd ki, mint Jasper Stuyven és az új igazolás, Andrea Bagioli. Az istálló egyik legnagyobb tehetségének tartott Mattias Skjelmose a svájci körön aratott győzelme, valamint egy-egy Tour- és Giro-részvétel után jövőre elveszíti „Vuelta-szüzességét” is, Spanyolországban ő vezeti majd a Trek sorát, vagyis 23 éves korára mindhárom nagy körversenyt kipipálhatja.
A Lidl nagy igazolása (egyelőre a nevet is, a mezt is szokni kell még a kerékpárvilágban), Tao Geoghegan Hart mindenesetre az apropóból visszanézett balszerencsés idei évére, és betekintést engedett a legmélyebb napok küzdelmébe is. A 28 éves brit versenyző az idei Girót kirobbanó formában kezdte, az első 10 szakasz után az összetett harmadik helyén állt, és saját bevallása szerint még a három évvel korábbinál is jobb állapotban érezte magát – pedig akkor megnyerte a patinás olasz körversenyt –, így minden esélye megvolt az újabb rózsaszín trikóra. Ezek az álmok végül egy nappal később, a 11. etapon foszlottak szerte, amikor nagyon csúnyát bukott, komoly sérülésekkel vitték kórházba, a legsúlyosabb a csípőtörése volt. A hátralévő szezont természetesen kihagyta, nem mintha lett volna bármi választása, hiszen kis túlzással a nulláról kellett visszaépítenie magát oda, hogy ma már 4-5 órákat tud újra a nyeregben ülni. „Hónapokon át ki sem tudtam nyújtani a térdemet, szó szerint napról napra úgy éltem, hogy azt kellett méricskélnem, az előző napihoz képest ma hány fokkal tudom jobban kinyújtani a lábamat. Amikor járni sem tudsz, olyankor meg sem fordul a fejedben a bringázás és a wattok, hiszen még csak a pedálozásra sem vagy képes – nem túlzok, egyetlen pedálfordulatot sem tudtam megtenni.”
A Trek ennek ellenére bízott a pórul járt versenyzőben, és a Lidl érkezésével megnövekedett büdzséjük lehetővé tette Geoghegan Hart nyári szerződését, aki így hét hosszú és sikeres esztendő után hagyta el a brit gigászt, az Ineost. Ezzel kapcsolatban egyébként elárulta, nagyon kettős érzések vannak benne, mert onnantól, hogy nekilátott a hosszas rehabilitációnak, a csapat legtöbb tagjával már nem is találkozott, így egy csomó szeretett embertől és csapattárstól nem tudott sem elbúcsúzni, sem köszönetet mondani nekik – de mint mondta, az országúti kerékpársport már csak egy ilyen világ… Mindenesetre ha a jövő évi Tour-ra vissza tudná nyerni az idei Giro-formáját, akkor nagyon komoly versenynek néznénk elébe, hiszen olyan favoritok küzdenének a sárga trikóért, mint a kétszeres címvédő Jonas Vingegaard, a kétszeres győztes Tadej Pogačar, a csapatot váltó és ismét győzelemre hajtó Primoz Roglič, vagy éppen a Vuelta-győztes, világbajnok Remco Evenepoel – plusz az egész csapata támogatását élvező Geoghegan Hart.
