“Meglepett, ugyanakkor nagyon boldoggá tett, hogy [idén] mennyi mindent sikerült elérnem” – idézte Bernalt a Cyclingnews az interjú lefordított változatában. “Még egy év sem telt el, és máris a Tour de France-ra gondolok, ráadásul nem csak a részvételre vagy a célba érésre, hanem arra, hogy megpróbálok bekerülni a legjobbak közé, a lehető legjobb helyezést elérni.”
“Ha a balesetem után azt mondták volna nekem, hogy egy évvel később már a Tour de France-ra fogok készülődni, nem hittem volna el. De hála a családomnak és a csapatomnak, mégis így lett.”
A rendkívüli teljesítmény ellenére Bernal nem szállt el magától: “Mindannyian egyformák vagyunk. Bárkivel bármi megtörténhet. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha valamit elhatározol, akkor küzdened kell érte, és nyomni tovább, bármilyenek is az esélyek.”
“Ez egy nagyon nehéz folyamat volt. A színfalak mögött hónapokig tartott a munka. A nulláról indultam. Újra meg kellett tanulnom fogat mosni, enni, és az összes ehhez hasonló, másnak apróságnak tűnő dolgot. Eleinte nem volt könnyű, de a szenvedély és az elszántság hajtott, így végül meg tudtam csinálni.”
“Lehet, hogy furcsán hangzik, de ebben a pillanatban úgy gondolom, hogy ez a baleset volt a legjobb dolog, ami történhetett velem. Ne értsetek félre, nagyon kemény volt. Ha visszaforgathatnám az időt, persze jobb lenne, ha meg nem történtté tehetném az egészet, de így, hogy már megtörtént, és egy évvel később ott vagyok, ahol most, azt hiszem, nem bánom, hogy így alakult. Közelebb kerültem a családomhoz, Istenhez, és megismertem néhány nagyon jó embert. Mindez a balesetemnek köszönhető.”
“El fogom majd mesélni a gyerekeimnek és az unokáimnak, hogy 25 évesen majdnem meghaltam, mert nekimentem egy busznak. Így megérthetik, hogy ha a dolgok rosszul is alakulnak, néha azért valami jó is kisülhet belőle” – mondta.
Bernal most már komolyabb nyomás nélkül vág neki a 2023-as szezonnak, és alig várja, hogy találkozzon a mezőnyben a barátaival. Tadej Pogačar (UAE Team Emirates) és Jonas Vingegaard (Jumbo-Visma) szorosan nyomon követték a felépülését.
“Igen, a balesetet követően számos üzenetet kaptam. Az általad megnevezett versenyzők is folyamatosan írtak nekem. Megtiszteltetés volt számomra” – mondta Bernal az AS-nek.
“Ha ezen versenyzők egyikével történne valami, én is nagyon aggódnék értük, mert tudom, hogy milyen nehéz ebben a helyzetben lenni. És ez az, amit én ebből az egészből magammal viszek – a tisztelet, amit mások tanúsítottak felém. Néhányan azt gondolják, hogy rivalizálunk egymással, de épp ellenkezőleg. Itt élünk Európában, és ha véletlenül keresztezik egymást az útjaink, beülünk egy sörre!”
