Hogyan nézett ki egy átlagos versenyző étrendje a Tour alatt, amikor még nem voltak szakácsok, szakértők és asszisztensek? Miért ittak sört és pezsgőt? Miért szerveztek pikniket? Tegyünk egy utazást a múltba!

Az 1900-as évek eleje: minden jöhet!

A Tour első éveiben a táplálkozás kérdése finoman szólva nem állt a középpontban. Az első verseny győztese, Maurice Garin állítólag bárokban evett és szökőkutakból ivott. Az 1903-as bajnok szerint ezeket az ételeket fogyasztotta el a 24 órás verseny alatt: 45 kotlett, 19 liter forró csokoládé, 8 főtt tojás, 7 liter tea, 5 liter tápióka, 2 kg rizs, sok erős vörösbor, kávé, pezsgő és osztriga.

1900-1960-as évek: Alkohol, mint sportital

Az 1960-as évekig megszokott volt, hogy az állóképességi verseny közben a résztvevők alkoholt ittak. A sörtől kezdve a boron át a pezsgőig mindent fogyasztottak, egyrészt a hidratálás miatt, másrészt azért, hogy jobban érezzék magukat a hosszú, fárasztó szakaszokon. Egészen 1970-ig kellett várniuk arra, hogy a sportitalok átvegyék az alkohol helyét.

Tour de France Dinner
A svájci Paul Egli (baloldalon) ebéd közben, az 1934-es Tour második szakasza után. © Profimedia

1910-es évek: Egy kellemes piknik?

Az 1910-es években még nem voltak kijelölt állomások vagy soigneur-ok, akik segítettek volna ellátni üzemanyaggal a versenyzőket. Egyszerűen megálltak az út mentén, hogy egyenek, általában külső segítséget is igénybe vettek ehhez. A modern Tour korában emiatt már kizárás járna.

A tehetősebb kerékpárosok komornyikjai piknikeket rendeztek az út szélén, akár a szakasz közepén is. Az ételválasztás jellemzően azon alapult, hogy mi tölti fel leggyorsabban őket. Franciaországban ez a hagyományos európai szénhidrátbombákat, a kenyeret és a tésztát jelentette.

1920-as évek: Az első Musette táskák

Az I. Világháború idején használták először a táskákat kerékpározás közben. Ezek kísértetiesen hasonlítottak a katonai táskákhoz. Segítségükkel a versenyzők – vagy segítőik – minden szükséges harapnivalót magukkal tudtak vinni, így nem kellett leszállniuk a kerékpárról, ahhoz, hogy egyenek. Ez a hagyomány ma is jelen van, bár a musettek tartalma jelentősen megváltozott.

Fausto Coppi
A legendás Fausto Coppi elveszi a musette-ből előkerült ételt. © Profimedia

Az 1920-as évek arról is ismertek, hogy a versenyzők előszeretettel cigarettáztak, hogy „megnyissák a tüdejüket.” Szerencsére ez a hagyomány nem állta ki az idő próbáját.

1930: Az első kezdeményezések

Az 1930-as években kezdték csak el komolyan venni az étkezéseket a versenyzés szempontjából. Egy 1997-ben megjelent tanulmány így fogalmazott: „1939-re a Tour de France kerékpárosai – azok, akik az élmezőnyben végeztek – jobban teljesítettek, miután vitaminban gazdag táplálékkiegészítőket fogyasztottak.”

1936 Tour
Ki éhes? © Profimedia

1930-1960-as évek: Megjelennek a csapatok

A Tour de France szervezői 1930-ban vezették be a nemzetközi csapatokat, és 1962-ben engedélyezték a szponzorált együtteseket. Ez megváltoztatta a táplálkozási szokásokat is. A lazaságnak vége lett. A versenyzők együtt fogyasztották el ebédjüket és vacsorájukat az útvonalak közelében található szállodákban.

A legtöbb versenyző még ekkor is csak az első 100 km után evett először a musette-jéből. De a táplálkozás jelentősége innentől csak fokozódott. Következő cikkünkben a háború utáni korszakról lesz szó!