Richard Carapaz, az Ineos Grenadiers csapatából, egyértelműen jobb hegymászónak bizonyult, mint Roglič a 2020-as La Vuelta versenyen, de nem volt elég jó ahhoz, hogy behozza a szlovén ellen a 13. időmérő szakaszban elvesztett 49 másodpercet. Roglič küzdött, akárcsak főembere, Sepp Kuss, aki mindent kiadott magából az előző emelkedőkön, vezetőjét támogatva.
A Tour de France-hez és a Vueltához hasonlóan a Giro is az időmérő szakaszon dőlt el, amikor az Ineos versenyzője, Tao Geoghegan Hart az utolsó előtti szakaszon megelőzte a Sunweb jelöltjét, Jai Hindley-t, hogy 39 másodperces előnyével váratlan győzelmet arasson. Valójában, ha egy átfogó tanulságot kell levonni ebből a késleltetett, de izgalmas Grand Tour szezonból, az az, hogy az egyéni időmérő futamok lettek a legfontosabbak. Ennek az lehet az oka, hogy az összes profi versenyző kiváló hegymászó. Míg egyesek jobbak másoknál, a különbségek jelenleg nem elég nagyok ahhoz, hogy pótolják az időmérő edzéseken mutatkozó különbségeket.
Azok a versenyzők, akik látták, ahogy Roglič a Vuelta két legnehezebb emelkedőjén küzd, optimisták lehetnek a jövő évi esélyeket illetően – ha javítják az időmérőn elért eredményeiket. Roglič még nem az a domináns versenyző, aki szeretne lenni.
És hogy mennyire számítanak a csapattársak? Nyilvánvalóan döntő fontosságúak voltak Roglič számára, de Carapaz a nehéz mászások nagy részét egyedül hajtotta végre, ahogy Pogačar is a Tour-on. Minden bizonnyal segít három vagy négy csapattárs szélárnyékában haladni, és nagyszerű, hogy valaki ételt és italt hoz neked, de jelenleg egyedül nyeri meg a versenyt az egyik kerékpáros a másik ellen.
Másrészt az is igaz, hogy Kuss segítsége az egész Vueltán és Hofstede rövid támogatása az utolsó, döntő emelkedőn biztosította azt a 24 másodpercet, amely elválasztotta Rogličot Carapaz-tól.
Ha már a csapatokról beszélünk: mi történt az Ineos Grenadiers-szel? Meglepő győzelmet arattak a Giro-ban, de a Vuelta meghatározó szakaszában szinte láthatatlanok voltak. Chris Froome tett néhány kísérletet, hogy segítsen Carapaznak a hegyekben, de ez sem tartott sokáig. Túl korai megmondani, hogy valaha is visszanyeri-e legjobb formáját a csapat, de jövőre minden eddiginél jobban kell próbálkozniuk.
És a kerékpározás valaha is visszanyeri a régi formáját? Míg a Covid-19 megzavarta a három Grand Tour-t, mindannyiunk nagy örömére egyik sem maradt el. De a járvány kerékpározásra való igazi hatása még vár ránk, hiszen a gazdaságilag sújtott csapatszponzorok nem fogják tudni finanszírozni a versenyzőket. A közeljövőben kevesebb profi kerékpáros csapat lesz, főleg a kisebb versenyeken, és ezért kevesebb fizetett munkahely áll majd a fiatal versenyzők rendelkezésére. A kár mértéke attól függ, milyen gyorsan ér véget a járvány, és a potenciális szponzorok mikorra állnak helyre gazdaságilag.
