Az országúti versenyzés csapatsport, de mindig jó, ha van egy nyerő stratégia. A férfi országúti világbajnokságon Belgium legjobb versenyzője Wout van Aert volt, de a franciáké volt a legjobb stratégia, és ez lehetővé tette, hogy Julian Alaphilippe sorozatban a második világbajnokságát nyerje meg.

Az idei világbajnokság házigazdáira, a belgákra nagy nyomás nehezedett: izgalmas versenyt akartak mutatni az otthon szurkolóknak, de úgy, hogy a sokoldalúan tehetséges van Aert megnyerje mind a két versenyt, az időmérőt, és az országútit is. A 27 éves versenyző mindent megtett és az időfutamon második helyezést ért el, közvetlenül Filippo Ganna mögött. De a belgák megkérdőjelezhető stratégiája nem jött be, Alaphille végül 32 másodperc előnnyel nyerte meg a 268 km-es országúti versenyt a holland Dylan van Baarle-val szemben, a dán Michael Valgren pedig a bronzérmet szerezte meg.

UCI 2021 Road World Championships
Julian Alaphilippe, Dylan Van Baarle és Michael Valgren Hundahl a pódiumon. © Profimedia

A belga Jasper Stuyven, aki a verseny helyszínén, Leuvenben született, negyedik helyezést ért el. A láthatóan elkeseredett van Aert a 11. helyen végzett, 1 perc 18 másodperccel lemaradva. A brit versenyző, Tom Pidcock, aki hatodik lett, úgy véli, a belga csapatra nehezedő nyomás szinte lehetetlenné tette van Aert győzelmét. “Saját magukat lőtték lábon azzal a nyomással, amit a csapatukra helyeztek” – mondta. “Úgy értem, (a csapat) elképesztő munkát végzett, de a belga elvárások ellehetetlenítették Wout győzelmét. Valljuk be, ha ő nyert volna, az lett volna a valaha volt legjobb menete.”

Míg a francia csapat pontos stratégia szerint haladt a verseny korai szakaszában, addig a belgák a táv nagy részében hatalmas nyomást gyakoroltak az egész mezőnyre és igyekezték megelőzni azokat a versenyzőket, akiktől azt várták, hogy a cél előtt sprintelni kezdenek. Arra viszont nem számítottak, hogy Alaphilippe az előző évhez hasonlóan, szerényen az élretör.

Rövid, meredek emelkedőkön a 29 éves francia számít a legjobb versenyzőnek, aki a Deceuninck–Quick-Step csapatban biciklizik, és sikeresen kiiktatta van Aertet, és megszökött a mezőnytől. Ironikus módon ez a lépés, ami csökkentette van Aert esélyeit, láthatóan inspirálta Alaphilippét. “Sok belga szurkoló kérte, hogy lassítsak, nem túl kedvesen” – nyilatkozta a verseny után. – Ez extra motivációt adott!”

Állítása szerint a verseny előtt nem gondolta, hogy újabb szivárványos mezt fog nyerni. „Nem hittem, hogy ez megtörténhet, hogy egyáltalán lehetséges.” Hozzátette, hogy a tavalyi győzelem után már nem érzett akkora nyomást, mint korábban. “Tavaly egy álom vált valóra számomra. Nagyon nehéz volt, de fantasztikus érzés.”

Van Aert azt nyilatkozta, hogy Alaphilippe szökése után már nem tudta követni az eseményeket. “Miután Alaphilippe támadott, és lemaradtam, nehéz volt harcolnom, mert tudtam, hogy már nem a győzelemért tekerek” – mondta. “Éreztem, hogy gyengül a lábam és ezt el is mondtam Stuvyennek. Végülis én is csak ember vagyok.” Valószínűleg a belga csapatstratégia volt rá ilyen hatással. Míg van Aert a verseny nagy részét a mezőny elején töltötte, Alaphilippe olyan nyugodtan biciklizett hátul, hogy egyes kommentátorok azt hitték, már ott is marad. A francia férfi akkor indult be igazán, amikor már csak körülbelül 50 km volt hátra.

Mivel a Grand Tours versenyeken főleg a csapata szolgálatában állt- az egyik vezető versenyzője volt az idei Tour de France-i ŠKODA Green Jersey menetnek – el is felejtettük, milyen jó és szórakoztató versenyző Alaphilippe. Amikor az emelkedőn felfelé száguldott, mindenki visszafojtott lélegzettel figyelt, mert tudták, hogy most valami izgalmas dolog fog történni. Ilyen az ő stílusa. “2014 óta ugyanúgy versenyzek. Semmin nem akarok változtatni. Nagy örömömre szolgál, hogy így biciklizhetek. Támadni akarok és küzdeni, mindent megtenni a győzelemért, ami még szebb, ha közben rajtad van a szivárványos mez.”