Az idei világbajnokság házigazdáira, a belgákra nagy nyomás nehezedett: izgalmas versenyt akartak mutatni az otthon szurkolóknak, de úgy, hogy a sokoldalúan tehetséges van Aert megnyerje mind a két versenyt, az időmérőt, és az országútit is. A 27 éves versenyző mindent megtett és az időfutamon második helyezést ért el, közvetlenül Filippo Ganna mögött. De a belgák megkérdőjelezhető stratégiája nem jött be, Alaphille végül 32 másodperc előnnyel nyerte meg a 268 km-es országúti versenyt a holland Dylan van Baarle-val szemben, a dán Michael Valgren pedig a bronzérmet szerezte meg.
A belga Jasper Stuyven, aki a verseny helyszínén, Leuvenben született, negyedik helyezést ért el. A láthatóan elkeseredett van Aert a 11. helyen végzett, 1 perc 18 másodperccel lemaradva. A brit versenyző, Tom Pidcock, aki hatodik lett, úgy véli, a belga csapatra nehezedő nyomás szinte lehetetlenné tette van Aert győzelmét. “Saját magukat lőtték lábon azzal a nyomással, amit a csapatukra helyeztek” – mondta. “Úgy értem, (a csapat) elképesztő munkát végzett, de a belga elvárások ellehetetlenítették Wout győzelmét. Valljuk be, ha ő nyert volna, az lett volna a valaha volt legjobb menete.”
Míg a francia csapat pontos stratégia szerint haladt a verseny korai szakaszában, addig a belgák a táv nagy részében hatalmas nyomást gyakoroltak az egész mezőnyre és igyekezték megelőzni azokat a versenyzőket, akiktől azt várták, hogy a cél előtt sprintelni kezdenek. Arra viszont nem számítottak, hogy Alaphilippe az előző évhez hasonlóan, szerényen az élretör.
𝗚𝗥𝗘𝗔𝗧𝗡𝗘𝗦𝗦 🌈#Flanders2021 pic.twitter.com/ayAMVOhNra
— UCI (@UCI_cycling) September 26, 2021
Rövid, meredek emelkedőkön a 29 éves francia számít a legjobb versenyzőnek, aki a Deceuninck–Quick-Step csapatban biciklizik, és sikeresen kiiktatta van Aertet, és megszökött a mezőnytől. Ironikus módon ez a lépés, ami csökkentette van Aert esélyeit, láthatóan inspirálta Alaphilippét. “Sok belga szurkoló kérte, hogy lassítsak, nem túl kedvesen” – nyilatkozta a verseny után. – Ez extra motivációt adott!”
Állítása szerint a verseny előtt nem gondolta, hogy újabb szivárványos mezt fog nyerni. „Nem hittem, hogy ez megtörténhet, hogy egyáltalán lehetséges.” Hozzátette, hogy a tavalyi győzelem után már nem érzett akkora nyomást, mint korábban. “Tavaly egy álom vált valóra számomra. Nagyon nehéz volt, de fantasztikus érzés.”
A day to remember 🎉#Flanders2021 pic.twitter.com/KXEMKuAPUE
— UCI (@UCI_cycling) September 27, 2021
Van Aert azt nyilatkozta, hogy Alaphilippe szökése után már nem tudta követni az eseményeket. “Miután Alaphilippe támadott, és lemaradtam, nehéz volt harcolnom, mert tudtam, hogy már nem a győzelemért tekerek” – mondta. “Éreztem, hogy gyengül a lábam és ezt el is mondtam Stuvyennek. Végülis én is csak ember vagyok.” Valószínűleg a belga csapatstratégia volt rá ilyen hatással. Míg van Aert a verseny nagy részét a mezőny elején töltötte, Alaphilippe olyan nyugodtan biciklizett hátul, hogy egyes kommentátorok azt hitték, már ott is marad. A francia férfi akkor indult be igazán, amikor már csak körülbelül 50 km volt hátra.
Mivel a Grand Tours versenyeken főleg a csapata szolgálatában állt- az egyik vezető versenyzője volt az idei Tour de France-i Škoda Green Jersey menetnek – el is felejtettük, milyen jó és szórakoztató versenyző Alaphilippe. Amikor az emelkedőn felfelé száguldott, mindenki visszafojtott lélegzettel figyelt, mert tudták, hogy most valami izgalmas dolog fog történni. Ilyen az ő stílusa. “2014 óta ugyanúgy versenyzek. Semmin nem akarok változtatni. Nagy örömömre szolgál, hogy így biciklizhetek. Támadni akarok és küzdeni, mindent megtenni a győzelemért, ami még szebb, ha közben rajtad van a szivárványos mez.”
