Meglepő kutatás az ultra-feldolgozott ételek káros hatásairól

Szerző: Jiri Kaloc

A feldolgozott húsok, üdítőitalok, gabonapehelyek, előrecsomagolt nassolnivalók és előre elkészített ételek mind az ultra-feldolgozottságú élelmiszerek általános kategóriájába tartoznak. Tudjuk, hogy ezek hozzájárulhatnak a túlevéshez és a súlygyarapodáshoz, hiszen gazdagok kalóriában és nagyon finomak. Azonban az új kutatások azt mutatják, hogy ezek az ételek más kihívásokat is tartogatnak az emberek számára. Nézzük meg, mi ez, és mit tehetünk azért, hogy legyőzzük.

Az új csendes gyilkos?

A magas vérnyomás és a cukorbetegség mellé, úgy tűnik, az ultra-feldolgozott élelmiszereket is felvehetjük a csendes gyilkosok listájára. Egyre több bizonyíték mutatja, hogy ezek az élelmiszerek növelik az elkerülhető morbiditást és a mortalitást is. Egy 2019-es, mérföldkőnek számító tanulmány kimutatta, hogy az ultra-feldolgozott étrend túlzott kalóriabevitelhez és súlygyarapodáshoz vezet. Ezt több tanulmány követte, amelyek alátámasztották az ilyen típusú ételek negatív következményeit, beleértve a mentális egészségre gyakorolt hatásaikat is.

Írtunk egy 2022-es tanulmányról, mely szerint azok az emberek, akik a vizsgált alanyok közül a legtöbb ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztották, több depressziós tünetet és szorongással töltött napot tapasztaltak. A Florida Atlantic Egyetem néhány kutatója, akik ezen a tanulmányon is dolgoztak, 2024 elején publikáltak egy új cikket, amely részletezi, hogy pontosan miért károsak ezek az ételek.

A módosított összetevők okoznak problémákat

A friss tanulmány szerzői azokat az összetevőket emelték ki, amelyek igencsak gyakoriak az ultra-feldolgozott élelmiszerekben: ilyenek az olajok, cukrok, keményítők, a nátrium és az emulgeálószerek, mint például a karragén, mono- és digliceridek, karboximetil-cellulóz, poliszorbát és a szójalecitin. Ezek az összetevők azért károsak, mert módosítottak, tehát nem az eredeti formájukban használják őket, és ráadásul nagyon sok van belőlük az étrendünkben. Ezeknek az adalékanyagoknak többszáz fajtája található meg már majdnem minden átlagos amerikai felnőtt, és közel 70%-ban a gyerekek étrendjében.

„A mai Egyesült Államokban az orvoslást gyakorlók egyedülálló helyzetben találhatják magukat – mi vagyunk az elsők az elmúlt 100 évben, akik tanúi lettek annak, hogy a várható élettartam elkezdett csökkenni. A nem fertőző betegségek növekvő aránya a kevésbé fejlett országokban  összefüggésben áll az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedésével” – mondta Dr. Dawn H. Sherling, a tanulmány társszerzője.

Junk food
© Profimedia

Mitől jobbak a teljes értékű ételek?

A szerzők szerint a teljes értékű, minimálisan feldolgozott ételek a felhasználási és felszívódási módjuk miatt egészségesebbek.

„Amikor egy étel komponensei egy természetes, egész ételmátrixban állnak, lassabban és hatékonyabban emésztődnek, ami kisebb kalóriakinyerést, általánosan alacsonyabb glikémiás terhelést és alacsonyabb trigliceridben gazdag lipoprotein emelkedést eredményez az étkezést követően, amely koszorúér szűkülethez vezethet. Ez pedig azt jelenti, hogy még ha el is távolítanánk a gondot okozó adalékanyagokat az ultra-feldolgozott élelmiszerekből, akkor is aggodalomra adna okot ezeknek a termékeknek a túlzott fogyasztása, hiszen ugyanúgy elhízáshoz, cukorbetegséghez és szívbetegséghez vezethetne.” – mondta Dr. Allison H. Ferris, a tanulmány vezető szerzője.

Az adalékanyagok befolyásolják az emésztőrendszerünket és a mikrobiomunkat

Az emulgeálószerek és más adalékanyagok, amelyek nagyrészt emésztetlenül haladnak át a gyomor-bél traktuson, felelősek lehetnek az ultra-feldolgozott élelmiszerek káros hatásaiért. Lehet, hogy táplálékforrást jelentenek a mikrobiomunknak, és olyan mikrobiomot hozhatnak létre, amely bizonyos emberek esetén elősegítheti a betegségeket.

„Az adalékanyagok, mint például a maltodextrin, elősegíthetik egy olyan nyálkahártyaréteg kialakulását, mely kedvező bizonyos baktériumfajok számára, melyek gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél fordulnak legnagyobb arányban elő. Amikor a nyálkahártyaréteg nem megfelelően karbantartott, az epitéliumsejt-réteg sérülékeny lehet” – magyarázta Dawn H. Sherling.

A szerzők szerint további kutatásra van szükségünk, hogy megérthessük, mennyire járulnak hozzá az ultra-feldolgozott élelmiszerek a nem fertőző betegségek kialakulásához. De arra sürgetik az egészségügyi szakembereket, hogy ösztönözzék a betegeket a teljes élelmiszerek fogyasztásának növelésére és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentésére.

„Jelenleg úgy gondoljuk, hogy minden egészségügyi szakembernek kötelessége beszélni a betegeivel arról, hogy milyen előnyökkel jár a teljes élelmiszerek fogyasztása, és az ultra-feldolgozott élelmiszerek elhagyása” – tette hozzá Dr. Charles H. Hennekens, a tanulmány társszerzője.