A bochumi Ruhr Egyetem kutatói a Covid-19 világjárvány nyomán döntöttek úgy, hogy belevágnak új kísérletükbe. A lezárások és korlátozások hatására fokozódott a közösségi média, például az Instagram, a Facebook, a Twitter és a TikTok használata: az emberek így próbáltak kapcsolatban maradni egymással. Ezek az alkalmazások, bár elterelték a figyelmet a világjárvány okozta bizonytalanságokról, de rossz szokásokat is kialakítottak.
“Tekintettel arra, hogy nem tudjuk biztosan, meddig tart a koronavírus okozta válság, arra voltunk kíváncsiak, hogyan védhetjük meg az emberek mentális egészségét olyan szolgáltatásokkal, melyek ingyenesek és könnyen elérhetőek” – magyarázza Dr. Julia Brailovskaia professzor, a tanulmány vezető szerzője.
30 perc testmozgás a közösségi média helyett
A kéthetes kísérlet során a kutatók 642 önkéntest toboroztak, akiket véletlenszerűen négy csoportra osztottak. A közösségi médiahasználatot egy alkalmazás segítségével, a fizikai aktivitást pedig fitnesz trackerrel követték nyomon.
- Az első csoport tagjai 30 perccel csökkentették a napi közösségi médiahasználatot, a fizikai aktivitásban azonban nem eszközöltek változtatásokat.
- A második csoport tagjai napi 30 perccel növelték a fizikai aktivitás időtartamát, a közösségi médiahasználat mennyiségén azonban nem változtattak.
- A harmadik csoport tagjai a napi 30 perc közösségi médiaidőt 30 perc fizikai aktivitással helyettesítették.
- A negyedik csoport kontrollcsoportként szolgált, és nem változtatott semmin a kéthetes fázis alatt.
A vizsgálat során több hitelesített skála segítségével a mentális egészséget is értékelték a 2 hetes kísérlet előtt, alatt és 6 hónappal utána. Alkalmazták például az Elégedettség az élettel skálát, a Szubjektív boldogság skálát, a Depresszió-szorongás-stressz skálát és a Covid-19 terhelési skálát.
A kevesebb közösségi média és a több testmozgás javította az általános jólétet
Az eredmények nagyon világosan beszéltek – a kontrollcsoport kivételével minden csoportnál javult a közérzet. Különösen azon csoport tagjai, akik a közösségi média használatát fizikai aktivitásra cserélték, nagyobb életelégedettséget és szubjektív boldogságérzetet mutattak, valamint ezeknél az alanyoknál a depressziós tünetek is csökkentek.
- Azok a csoportok, amelyek vagy csökkentették a közösségi médiahasználatot, vagy növelték a fizikai aktivitást, még 6 hónappal a kísérlet után is napi 0,5 órával kevesebb közösségi médiát fogyasztottak.
- Az a csoport, amely csökkentette a közösségi médiahasználatot, illetve növelte a fizikai aktivitást is, még 6 hónappal a kísérlet után is napi 0,75 órával kevesebb közösségi médiát fogyasztott.
- Ez a csoport továbbá hetente 1 óra 39 perccel több fizikai aktivitást is végzett, mint a kísérlet előtt.
“Ez a kísérlet megmutatja, mennyire fontos, hogy időről időre csökkentsük online jelenlétünket, és visszatérjünk emberi mivoltunkhoz. Ezek az egyszerű változtatások könnyen beilleszthetők a mindennapi életünkbe, és teljesen ingyenesek – ugyanakkor segítenek, hogy még a digitális korban is boldogok és egészségesek maradjunk” – zárta gondolatait Dr. Brailovskaia.
A tanulmány eredményei valójában nem meglepőek. A legtöbben tudjuk, hogy a testmozgás általában jobb kedvre derít, mint a közösségi média. De nem árt, ha ehhez hasonló kísérletek néha emlékeztetnek minket erre, mert a valós életben sokszor nehéz lehet önerőből ilyen változtatásokat eszközölni. Most számodra is nyitva áll a kérdés – visszaveszel a közösségi médiából a több kerékpározás érdekében?
