Adott egy profi, aki saját magának köszönhet mindent, amit elért, szenvedélye a bringázás, és nem tudja mit jelent feladni bármit. Több mint 30 000 kilométert teker minden évben, ő a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség parakerékpár világbajnoka, és 6 paralimpiai aranyérmet mondhat magáénak. A neve Jiří Ježek, és a tény, hogy egy lábbal él, nem nagy durranás számára. Hogyan csinálja? Olvasd el a történetét.

Megosztás:

A baleset, ami az ő szemében diadal

Műlábbal élni nem csak a mozgásban jelent korlátot, hanem a teherbírásban is. A műlábak könnyen eltörhetnek, ebből kifolyólag pedig el is törnek. Mint például egy 2008-as dominikai versenyen, ahol Jiří műlába az egyik szakasz közepén tört el. Visszatenni nem lehetett és nem volt elérhető egyik gyártó sem a közelben. Szóval csupán annyit tehetett, hogy ragasztószalaggal visszaragasztotta, majd ezzel együtt is sikeresen teljesítette a maradék szakaszokat.

Nem sok minden tudja eltántorítani Jiřít, és ezt a hozzáállást egészen a gyerekkoráig vissza lehet vezetni. Tizenegy éves volt, amikor egy cementszállító autó elütötte az utcán és a jobb lábát térdtől lefelé le kellett amputálni. Ha ma megkérdezik a balesetről, a válaszai igen meglepőek és egyáltalán nem negatívak. „Önkontrollt és elszántságot adott” – mondja, miközben azt ecseteli, a lába elvesztése valójában segített rajta.

A felépülése formálta a személyiségét

A szülei nem voltak túl kíméletesek vele, miután több, kórházban töltött hónapot követően hazatért. Pont ugyanúgy el kellett végeznie a házimunkákat, mint előtte. Ha pedig valamilyen engedményt kapott, mint például, hogy nem kellett levennie a cipőjét az iskolában, mivel a műlábbal körülményes lett volna, ő ezeket visszautasította. Ehelyett plusz erőfeszítéseket tett, és ugyanazokat a szabályokat követte, mint a több gyerek, nem sajnáltatta magát. Ez az élmény alakította a személyiségét, és a későbbi élete során előnyt faragott belőle.

Hogyan kezdett el kerékpározni?

A biciklizés volt a legkevésbé fájdalmas mozgásforma számára, így hamar a hobbijává vált. Ez volt az egyik azok közül a szituációk közül, amelyekben kezdte egyenlőnek érezni magát a többiekkel fizikális értelemben. Húsz évesen állt neki edzeni, keményen dolgozott, fejlődött és hamar a különböző versenyek dobogóira állhatott. Az első nagy amatőr sikere 6 évre rá következett, amikor kvalifikálta magát a Sydney-i Paralimpiai Játékokra és két aranyérmet nyert.

Edzés egy lábbal

Abban az időben Jiří egy olyan cégnél dolgozott, amely műlábakat gyártott, így több is volt neki, külön gyalogláshoz, futáshoz és kerékpározáshoz. Később, profi kerékpárosként súlyokat akart emelni, mint a többi profi, de semmilyen műlábbal nem működött az erőnléti edzés, túl fájdalmas és sérülésveszélyes volt számára. Ám ez sem tudta őt megállítani. Még keményebben dolgozott és úgy nyerte meg összes olimpiai aranyérmét, hogy lábra csak kerékpárral tudott edzeni.

View this post on Instagram

Světový pohár UCI ParaCycling Oostende (BEL) – silniční závod. Bojoval jsem, nastupoval, ujížděl, ale tentokrát jsem neměl štěstí. Nevadí, spoustě lidí jsem svým závodním pojetím snad udělal radost… Díky mému týmu za servis, díky vám všem za podporu a ❤️ @sonatajezkova za 😘 a za tuhle fotku! 👍 Další krásné závody za námi!! 🚲👏🇨🇿👌🇧🇪 UCI ParaCycling World Cup Oostende (BEL) – road race. The hard one. Good legs, strong heart, fighting mode back again. But not lucky. 🍀 At the end, sorry, I didn't sprint, but I hope you can understand me… Next race, next chance, next show! Thanks for your support!! 👍#fight #cycling #race #zavody #svetovypohar #paracycling #uci #motivace #motivation #belgie #ascdukla #duratecphantom #jirijezek #bojujeme #fullgas #fighthard #naplno #attack #duratecbikes #nutrendendurance #worldcup #welovecycling #ZippSpeed #inspiration #goforit #nexttime #besafe

A post shared by Cyclist | Motivational speaker (@jirijezek74) on

A bajnok gondolkodásmódja

A német Heidelbergi Egyetem mérései szerint, Jiří amputált lába a jó erőben lévő profik teljesítményének 70 százalékára képes. Ennek ellenére Jiří rendszeresen versenyez velük, és mindig a győzelem a célja, függetlenül attól, honnan kell indulnia. A panaszkodás helyett extrán edz, hogy a lába képes legyen ugyanannyit teljesíteni.

A képessége bizonyítást nyert 2010-ben, amikor a legmagasabb szinten versenyzett, és az egész szezont egy profi csapatban töltötte. Sikeresen szállt versenybe a Tour de France győzteseivel, világbajnokokkal és a profi élmezőny nagy sztárjaival. 2013-ban a Tour de France San Michel-hegyi időmérőjén az élbolyban végzett, pedig a versenyen nem is indult, és mégis jobb időt tekert, mint 3 másik igazi profi.

Még ha nem is megy jól neki egy verseny a profik között, akkor is addig teker, ameddig csak tud, az edzés kedvéért. A felesége és egyben menedzsere, Sonja szerint: „Jirka csak akkor ad fel egy versenyt, ha elesik, megsebesül, tönkremegy a biciklije vagy kizárják.”

Soha nem ad fel semmit

Jiří elszánt, és remek munkamorállal rendelkezik, ezáltal sikerült neki az első profi mozgáskorlátozott kerékpárossá válnia Csehországban. Ami bajnokká tette az a hozzáállása, mert soha nem ad fel semmit.  „Ha egyszer feladod, arra mindig emlékezni fogsz, és utána mindig feladod majd a versenyeket” – mondja, miközben elmagyarázza, ez miért nem opció számára. És ő nemcsak mondja, hanem valóban e szerint is cselekszik.

Ez a weboldal cookie-kat használ

A személyes adatai cookie-kon keresztül történő kezelésével, valamint ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban további információkat talál itt: Információk személyes adatai kezeléséről cookie-k és más webes technológiák használatával. Az alábbiakban adhat hozzájárulást személyes adatai meghatározott célból történő kezelésére.