Ő és a csapata gondoskodnak az autókról a Škoda összes rendezvényén, az IIHF jégkorong-világbajnokságtól kezdve az autós kiállításokon át az olyan biciklis eseményekig, mint a Tour de France és a Vuelta. “Car boys”: így hívják magukat és egy olyan csapatot alkotnak, ami képes a látszólag lehetetlennek tűnő kihívásokat is megvalósítani: néhány nap alatt lecserélik egy több mint száz autóból álló flotta színét, vagy egyik napról a másikra megjavítanak egy súlyosan sérült autót, ami egy átlagos műhelynek egy hétbe telne.
Mi kell ahhoz, hogy az összes szükséges Škoda autó készen álljon a Vueltára? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, vissza kell mennünk az időben, hiszen az előkészületek rögtön a Tour de France befejezése után kezdődnek. Az Enyaq autókból álló flottát Mlada Boleslavba, a Škoda szülővárosába viszik, ahol a Car Boys csapata a szervező ügynökséggel, az Unipublic-kal együttműködve kiválasztja a Vuelta-ra induló autókat.
A szerelők ezután minden autót aprólékosan átvizsgálnak, minden részletre odafigyelve, és a legkisebb csavart sem hagyják ki. Az idő persze rohan, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a Vuelta egyre közeledik, ennek ellenére a Car Boys lelkesedése nem lankad és minden elhasználódott alkatrészt kicserélnek.
A bársonypiros autók elsőbbséget élveznek, de szorosan utánuk a szervizes csapat a többire fordítja a figyelmét. Az idő szorítása ellenére a karbantartás alaposan és lelkiismeretesen folyik. Mindössze három hét alatt a szerelőknek minden autót meg kell javítaniuk a francia körút után.
Egy tágas csarnokban láthatjuk a versenyigazgató autóját, a híres Škoda Enyaqot, amely jó szolgálatot tett a francia Christian Prudhomme-nak, és hamarosan a Vuelta főnökét, Javier Guillén-t is örömmel fogadja majd. Egy másik piros Enyaq a verseny felvezető autója lesz, míg egy harmadik a Škoda bemutatóautójaként utazik majd a mezőnnyell. “A következő versenyre összesen 97 autót újítunk fel. Némelyikük csak egyszerű karbantartást igényel, másokkal viszont több a munka” – mondta Kučera.
Vajon mennyi kopást okozott a három hét alatt megtett közel 3500 kilométer az egyes autóknak, amik szakaszról szakaszra követték a bicikliseket? Kučera szerint a Tour de France vagy a Vuelta során elszenvedett károk mértéke leginkább az időjárástól függ. “Amennyiben esik az eső, a balesetek száma megnő” – magyarázta, hozzátéve, hogy az idei Tour nem a legszerencsésebb versenyek közé tartozott. Szokásos módon több olajteknő, lökhárító és visszapillantó tükör is megsérült, a legnagyobb kárt mégis az egyik francia csapat szenvedte el: hat autójukat érte el a golflabda méretű jégesővel tarkított vihar. “Két napba telt, mire hat új Enyaq szélvédőt szereztünk a töröttek helyére” – mondta Kučera.
“Csapatunk semmit sem bíz a véletlenre. Minden autónak 100%-osnak kell lennie az egész verseny időtartama alatt, mivel a kerékpárosok és a nézők közelében haladnak. Nincs helye hibának, így nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy elnézőek legyünk bármilyen műszaki pontatlansággal szemben. Ahelyett, hogy bármely alkatrésznek adnánk még egy esélyt, inkább azonnal kicseréljük. Még a szélvédőn lévő legkisebb horpadás miatt is eltávolítjuk az eredeti alkatrészt és újat teszünk a helyére” – mondta Kučera.
Amint az autók készen állnak, teherautókra pakolják, majd egy 1800 kilométeres útra küldik őket. Míg a vezető autók fedett pótkocsin utaznak, a többit nyitott teherautókon szállítják, hat-nyolc darabot egyszerre. Így kiküszöbölhető annak a kockázata, hogy útközben valami baj történjen velük. Spanyolországban egy utolsó ellenőrzésnek vetik alá a kocsikat, illetve behangolják a rádiókat, hogy minden csatorna megfelelően működjön.
Néhány nappal az első szakasz előtt a csapat bejárja az összes pályát, és ellenőrzi a töltőállomás-hálózat állapotát. “A lefedettség évről évre javul, de korábban többször előfordult, hogy megérkeztünk, és csak egy kábel állt ki a földből, vagy kiégett a töltő” – mesélte Kučera, hozzátéve, hogy még a legeldugottabb falvakban is mindig sikerült olyan helyet találniuk, ahol tölteni tudták az autókat.
A csapat a verseny ideje alatt több mint három hétig éjjel-nappal rendelkezésre áll. A verseny ideje alatt a szerelők szinte bármit megtehetnek, este fogadják az összetört lökhárítókkal rendelkező autókat, és kora reggel már karcmentesen hozzák vissza őket. Hogy mi a legrosszabb rémálmuk? Az, hogy valaki egy lemerült autót vezet. Emellett az, ha valaki a csapatból nem tölti fel a belső rendszereket, köztük a rádiót és a napfénytetőt működtető akkumulátorokat.
“És amikor mindennek vége? Egy pillanatra fellélegzem, de aztán azonnal átkapcsolok a következő eseményre. Mindig van még mit csinálni” – mondta Kučera.
