Megosztás:

Norvégia fővárosa, Oslo a jövőben autómentes övezetté alakulhat: a tervek szerint utcáin csak kerékpárral lehet majd közlekedni. Oslo lakossága az utóbbi években gyorsabban ütemben növekedett szinte az összes európai nagyvárosénál; főként az emelkedő születésszám, a hosszabb várható élettartam és a bevándorlás miatt. Ennek következtében több lett az utcákon az autó megszaporodtak a közlekedési dugók és így nőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és a légszennyezettség is.

A város jövőbeni terveinek alapvető eleme, hogy fokozatosan növelni kívánják a kerékpárok használatát a városlakók és a turisták körében egyaránt. Elképzelésük szerint a biciklik részesedése a forgalomból 16%-ra nőne 2025-re. 2016 óta a város ezért folyamatosan fejleszti bicikliútvonalainak hálózatát, és az elmúlt 2 évben lakosainak 500 és 1000 euró értékű támogatást nyújtott e-biciklik és teherbiciklik vásárlásához.

Kerékpárosok a Det Kongelige Slott, a királyi palota előtt Oslóban ©Profimedia, Alamy

Közel 700 parkolóhelyet számoltak fel vele, a helyükön pedig különböző közösségi tereket nyitottak például sörkerteket, játszótereket, padokat és bicikliparkolókat. A koncepció részeként kb. 65 km új biciklisávot alakítanak ki a városközpontban és a körül. Célkitűzésük, hogy a város üvegházhatást okozó gázkibocsátását az 1990-es szinthez képest 95%-kal csökkentsék 2030-ra.

Persze nemcsak Oslóban tartják a kerékpárt a jövőbeni közlekedési rendszerek alapvető fontosságú elemének, amellyel a forgalmi dugók és a légszennyezés megoldható lenne. Az ENSZ becslése szerint 2050-re a világ népességének 68%-a fog nagyvárosokban lakni, a jelenlegi 55%-hoz képest. Érthető tehát, hogy az Oslóhoz hasonló nagyvárosok, illetve a nemzeti kormányok és az EU is azon vannak, hogy a városi közlekedés átalakításával enyhítsék a túlterhelt közlekedési hálózatok problémáit és csökkentsék a légszennyezést. Ezt elsősorban a saját tulajdonú autók számának visszaszorításával és az alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítésével teszik, mint a közösségi autómegosztók, a telekocsizás és a kerékpározás.

A tervezett Radbahn Berlinben

Berlinben 1 éve rendeletet fogalmaztak meg arról, hogy legalább 100 km-nyi kerékpáros autópályát építenek keresztül-kasul a városon.  A tervek szerint a német főváros 2025-ig 100 000 új biciklis parkolót is létesít majd (ezek némelyike többemeletes parkolóház). A kerékpározás biztonságának növelése érdekében a meglévő biciklisávokat terelőoszlopok fogják védeni az autóforgalomtól. Sőt, a Berlinben meglévő, közútra festett kerékpársáv hálózatát is növelni fogják, hogy az utcák harmadát le lehessen fedni, a mai 18%-hoz képest.

Párizsban Anne Hidalgo polgármester terjesztett be ambiciózus tervet a Fények városának átalakítására, a világ biciklis fővárosává. A „Plan vélo” (a „biciklis terv”) célkitűzése az, hogy a bicikliútvonalak számát a mai 700 km-ről duplájára növelje, és 10 000 új kerékpáros parkolóhelyet hozzon létre 2020-ig.

Kerékpárosok a párizsi Bir Hakeim hídon. © Profimedia, Alamy

De Párizsnak még sokat kell fejlődnie, ha le akarja hagyni a világ jelenlegi biciklis fővárosát, Koppenhágát. A dán főváros lakosságának több mint fele kerékpárral jár munkába, minden egyes nap, köszönhetően a városban kialakított kizárólagos gyalogos zónáknak, amelyeket az 1960-as évek óta fejlesztenek. Ennek eredményeképp mintegy 1,4 millió kilométert tekernek a városban egy átlagos hétköznapon. Koppenhágában több mint 375 km-nyi kerékpárút és a kerékpárosokat előnyben részesítő közlekedési lámpák állnak rendelkezésre.

A város folyamatosan fejlesztési kerékpáros autópálya-hálózatát is, mellyel az ingázók gyorsabban a fővárosba juthatnak a környező kertvárosokból. Az 500 km hosszúságú,28 szakaszra tervezett útvonal-hálózat első darabja 2014-ben készült el. A fejlesztések nyomán várhatóan nem csak a Koppenhágában közlekedő autók szám csökkent tovább, de ennek folyományaként a biciklisek javuló egészségi állapota a közkiadásokat is mintegy 40 millió euróval fogja csökkenteni.

A legtöbb európai város egyértelműen Koppenhága példáját igyekszik követni, amelynek biciklis-központú kultúrája, szép példa arra, hogy milyen lehet a jövő városa. Ennek nyomán a biciklizés első számú közlekedési móddá válásának külön elnevezése is született: „koppenhágaiasodás”.

Ez a weboldal cookie-kat használ

A személyes adatai cookie-kon keresztül történő kezelésével, valamint ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban további információkat talál itt: Információk személyes adatai kezeléséről cookie-k és más webes technológiák használatával. Az alábbiakban adhat hozzájárulást személyes adatai meghatározott célból történő kezelésére.