Egy kutatás rávilágított a krónikus hátfájás mentális oldalára

Szerző: WLC

Egy új tanulmány szerint nem elég a fájdalom fizikai aspektusaira keresni megoldást – a mentális okokat is kezelni kell.

A kutatás azt vizsgálta, hogy az elménk hogyan játszik szerepet a fájdalomérzetünkben. A kísérlet során krónikus hátfájásban szenvedők hetente kétszer jártak terápiára, hogy megbeszéljék a hátfájás lehetséges okait, és az eredményeket igen ígéretesek lettek.

Bár a test bármely részén észlelt krónikus fájdalom bosszantó és kimerítő lehet, a kutatások szerint a hátfájás különösen problémás az életminőség szempontjából, beleértve mind a fizikai funkciókat, mind az érzelmi egészséget.

A pszichológiai és fizikai jólét kapcsolata kétirányú, a JAMA Network Open tanulmánya szerint. Ez azt jelenti, hogy a krónikus hátfájás szorongáshoz vezethet – de azt is kimutatták, hogy a mentális nehézségek súlyosbíthatják vagy akár okozhatják is a fájdalmat.

De újra lehet-e kalibrálni az agyunkat, hogy megszüntessük a fájdalmat? Mindenesetre lenyűgöző a lehetőség, mondta Dr. Yoni Ashar, a Colorado Egyetem Anschutz orvostudományi tanszékének adjunktusa.

“Sokszor azt hisszük, hogy a fájdalom valamilyen olyan problémából ered, mint például a porckorongsérv vagy a porckopás”, mondta Ashar. “De általában nem ezek a fő okok. A krónikus hátfájás túlnyomó részét mentális folyamatok okozzák, mint amilyen például a fájdalomtól való félelem.” Ez pedig rossz viselkedési stratégiákhoz vezethet, például ahhoz, hogy túl sokat pihenünk, vagy nem terheljük egyes izmainkat.

Általában nem fizikai okok állnak a hátfájás mögött. Fotó: Joyce Hankins I Unsplash

Ashar és kollégái tehát fájdalomfeldolgozási terápiával dolgoztak a kutatás során, ami segíthet a fájdalomjelek “kikapcsolásában” az agyban. Ez a megközelítés a fájdalom észlelésére összpontosító kognitív, viselkedési és fizikai technikákat kombinálja.

A tanulmányban 151 krónikus hátfájásban szenvedő felnőtt vett részt, akiket vagy egy placebó-csoportba vagy fájdalomfeldolgozási terápiás csoportba tettek. Az utóbbi csoport tagjai hetente kétszer egy terapeuta vezetésével nyolc egyórás ülésen vett részt, összesen négy héten át. Az eredmények a következők:

  • A terápiára járó résztvevőknek 66 százaléka lett fájdalommentes vagy majdnem fájdalommentes
  • szemben a placebó-csoport tagjainak 20 százalékával.

“Ezek a eredmények figyelemre méltóak, hiszen a korábbi pszichológiai kezelésekről szóló vizsgálatok ritkán vezettek teljes felépüléshez”, mondta Ashar.

Minél inkább felismerjük a fájdalom és a félelem közötti kapcsolatot, annál jobban tudjuk kezelni a hátproblémánkat is. Fotó: Kelly Sikkema I Unsplash

A terápia során azt kérték a résztvevőktől, hogy osszák meg, szerintük mi okozza a fájdalmukat. Bár sokan kezdetben sérüléseket vagy a gyenge izmoknak érezték a ludasnak, a későbbi beszélgetések a félelemről és szorongásról új megközelítést adtak.

“Minél inkább felismerték a fájdalom és a félelem kapcsolatot, annál kevésbé érezték az előbbit”, mondta Ashar. “Ha csökkenteni tudjuk a félelmet a fájdalomtól és az elkerülést,  megérthetjük, milyen egy egészséges, fájdalomcsillapító viselkedés, mint például a mozgás.” Azok számára, akiknek nincs hozzáférése az ilyen terápiákhoz, Ashar szerint az is segít, ha egyszerűen elismerik, hogy az agy – különösen az érzelmi folyamatok – jelentős szerepet játszhat a krónikus hátfájás kialakulásában. Ezzel átstrukturálhatjuk a hiedelmeket arról, mi okozza a fájdalmat. Egy ilyen új perspektíva – bár lehet, hogy nem szünteti meg teljesen a problémát -, csökkentheti a fájdalom szintjét, így az kezelhetőbb lesz, és könnyebben le tudod majd győzni.

Forrás: bicycling.com