Péter, becenevén Paha, 2012 óta él Ausztiában, Salzburg városában családjával – volt tehát ideje felfedezni a legcsodálatosabb bicikliutakat, amiket érdemes neked is élőben látni! Belefér még a nyárba egy túra a szomszédba?
Minden hónapban teljesíti a 100 km-es távot, folyamatosan új kihívásokat keres, és fagyban, hóban, esőben is nekiindul, hogy új tájakat fedezzen fel. Igazi inspiráció, aki érdemes követni Straván, főleg, ha nem áll tőled távol néhány óra utazás egy ilyen kilátásért:
Vagy egy ilyenért:
Ismerd meg legújabb bringás Hősünket, és éld át te is a flow élményt, amit az Alpok hegyei nyújtanak!
Milyen különbségeket tapasztalsz az osztrák és a magyar kerékpáros kultúra és a lehetőségek között?
Két lényeges különbséget emelnék ki, mindkettő leginkább az országúti kerékpározás szempontjából lényeges. Az egyik az úthálózat minősége, különös tekintettel azokra az alacsonyabb rendű utakra, ahol a gépjárműforgalom mellett nyugodtan lehet(ne) kerékpározni. Ezeknek az utaknak sajnos Magyarországon “mostohább sorsa” van, mint Ausztriában, általában sokkal rosszabb minőségűek és emiatt kevésbé élvezetes rajtuk tekerni. Szerencsére azért az utóbbi időben tapasztalható némi javulás ezen a téren, több olyan útszakaszon is volt szerencsém mostanság járni (pl. a Mecsekben), amit nemrég újítottak fel.
Szintén országútis szempontból nézve Magyarországon a kerékpározás sokkal közösségibb sport, mint Ausztriában, otthon sokkal könnyebb találni lehetőséget “group ride”-okra, akár ismeretlen sporttársakkal is, míg Ausztriában ez inkább egyéni, vagy szűkebb, összeszokottabb társaságok időtöltése. Mindkét országban segítőkészek a bringások, mindkét helyen tapasztaltam már, hogy valamilyen műszaki hiba vagy csak egy sima defekt esetén többen megálltak és kérdezték, hogy tudnak-e segíteni valamiben.
Nekem Ausztriában nagyon hiányzik a “kiegészítő” infrastruktúra, 30-40 kilométereket lehet anélkül megtenni, főleg vasárnaponként, hogy egy-egy távoli benzinkúton vagy vendéglőn kívül bármilyen frissítési lehetőség is adódna. Magyarországon még a legkisebb faluban is akad minimum egy vegyesbolt és/vagy kocsma vagy ha más nem, akkor egy közkút.
Miért szeretsz Strava-kihívásokat teljesíteni?
Azokat a Strava-kihívásokat szeretem leginkább, melyek motivációt jelentenek. Amikor elkezdtem biciklizni, a havi Gran Fondo kihívás például remek ösztönzés volt az első száz kilométeres túra teljesítéséhez. Azóta nem is volt olyan hónap, amikor ezt a kihívást nem csináltam volna meg. Szintén hasonló jellegű a decemberi Festive 500 kihívás, aminek teljesítéséért régebben nem csak egy virtuális plecsni, hanem egy igazi kitűző is járt. Időnként lehet találni olyan marketing célú kihívásokat is, amelyek jutalma nem csak egy 10%-os kuponkód, hanem valami komolyabb kerékpáros ruhadarab, vagy kiegészítő.
Mióta biciklizel és most milyen bringán tekersz?
Középiskolás koromban országútiztam először, egy osztálytársammal róttuk a Pilis útjait egy ötsebességes Csepel versenykerékpár nyergében. Aztán egy hosszú szünet után 2015-ben kezdtem újra az alapoktól, először egy monti, utána egy trekking, majd 2019 tavaszától újra országút következett. Jelenleg két biciklit használok, egy 2017-es aluvázas Focus Cayo-t és egy 2020-as karbonvázas Giant TCR-t. A Focus igazi “igásló”, vele járok munkába, illetve télen csak őt használom. A Giant az “ünneplős” bringa, nagyobb túrákra, külföldre inkább őt viszem magammal. Van még egy városi közlekedésre használt egysebességes, acélvázas Viking Blade biciklim is, és ha görgőzöm (régebben többet, mostanában egyre kevesebbet), ahhoz egy Wahoo Kick Core-t használok.
Úgy láttuk, hogy nem zavar semmilyen időjárás. Hogyan készülsz fel egy téli edzésre?
Az osztrákok szokták mondani, hogy nincs rossz időjárás, csak nem megfelelő öltözet. Úgy gondolom, hogy ez a mondás abszolút megállja a helyét a kerékpározásban is. Az évszaknak és az aktuális időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködve szinte bármilyen körülmények között lehet élvezni a kerékpározást. Ezen kívül a legjobb felkészülés a télre a folyamatos bringázás, a tél (általában) nem egyik napról a másikra köszönt be, aki nem teszi le a biciklit az első hűvösebb őszi napon, az hamar hozzászokik a hideghez.
Mi a helyzet a hosszú, sokórás utakkal?
Úgy gondolom, ha az ember élvezi azt, amit csinál, legyen az kerékpározás vagy bármilyen más sport, nem is tűnik fel, hogy mennyi idő telt el, mennyi ideje van úton. Természetesen a hosszú utaknál figyelni kell a megfelelő folyadék- és energiabevitelre és mindenkinek tudnia kell, mi az a távolság illetve idő, amennyit bír, illetve ameddig még jólesik, amit csinál. Nálam ez valahol 8-10 óra körül van, de nem egy olyan sporttársat ismerek, akiknek ez csak ez csak egy laza bemelegítés egy többnapos út elején.
Mi motivál leginkább? A tájak, a sikerélmény, a gyűjtött kilométerek?
A manapság divatos szóhasználattal élve a “flow”. Amikor a kerékpár nyergében úgy érzem, hogy most bármeddig tudnék tekerni, most bárhová el tudnék jutni, bármennyi hegyet meg tudnék mászni és egyáltalán, hogy képes vagyok rá, hogy ott legyek. Természetesen ehhez a megfelelő környezet nagyon sokat hozzá tud tenni, valószínűleg könnyeben jön a flow az Alpok hegyeit mászva, mint a munkába menet, de ugyanúgy tudom élvezni azokat a helyeket, azokat az utakat is, ahol már “ezredszerre” járok. Ezek fényében a gyűjtött kilométerek illetve szintek másodlagosak számomra.
Milyen szép úticélokat ajánlanál azoknak, akik idén Ausztriába mennek nyaralni?
Ausztriát bárkinek tudom ajánlani, aki kerékpáros kikapcsolódást tervez, legyen szó akár kényelmes családi túrákról, akár montizásról, akár országútizásról. Némiképp hazabeszélve Salzburg ideális kiindulópont lehet bárki számára, hiszen innen ugyanolyan gyorsan és könnyen elérhetőek pl. a Salzkammergut csodaszép tavai és hegyei, mint a Hohe Tauern kétezres csúcsai, Flachgau vagy akár a közeli Bajorország dimbes-dombos vidéke. A kerékpárról leszállva pedig kellemes program lehet egy salzburgi városnézés, egy kirándulás a közeli Hallstadtba vagy Bad Ischlbe. Hasonló a helyzet, ha valaki kirándulni, túrázni vagy akár hegyet mászni szeretne.
Ha ismersz olyan bringást, akinek kijár az elismerés inspiráló teljesítménye miatt, és úgy gondolod, büszkén akasztaná a nyakába a WLC Heroes érmét, írd meg nekünk a welovecycling@skoda.hu e-mail címre vagy Messenger üzenetben, hogy ki ő és miért vagy rá büszke! Kiemelkedő Strava-linkeket is várunk! Magadat neveznéd? Csak bátran! 🙂
