Mi lehet jó benne?
Bringa-rajongóként, akinek a YouTube-algoritmusa tele van kerékpáros tartalmakkal, rendszeresen szembejönnek velem dokumentumfilmek és vlogok a Transcontinental Race-ről, a Tour Divide-ról és más őrült, ultra eseményekről. Elkezdtem gondolkodni: mi lenne, ha én is megpróbálnám? Mi lehet benne jó?
Négy dolog jutott eszembe:
A határaim feszegetése – Még sosem bringáztam néhány óránál többet egy huzamban. Milyen lenne egész nap tekerni? Vagy akár több napon át?
A kaland kedvéért – Szeretek elindulni az ismeretlenbe, tesztelni a felkészültségem és a képességeim. Improvizálni is szeretek – és itt lenne rá bőven lehetőség.
A szabadság érzéséért – Szeretek sátrazni és azt érezni, hogy önellátó vagyok. Mindez megtoldva azzal, hogy nagy távolságokat tudok megtenni, még jobb.
A teljesítményélményért – Tudom, hogy a kihívások leküzdése mindig magabiztossággal és elégedettséggel tölt el. Egy többnapos kerékpáros kaland biztosan ilyen lenne.
Idővel rengeteg érdekes választ gyűjtöttem össze arra a kérdésre, hogy miért vág bele valaki az ultratekerésbe – akár profi bringásként, akár hétköznapi emberként. Most megosztom néhány kedvencemet. Téged meg tudnának győzni?
A szabad levegő öröme
„Feszegetjük a határainkat. Néha kényelmetlen, néha fáj is. De nem a szenvedés a cél. Az esetek többségében több benne az öröm. Ezeket a kalandokat nem lehet pusztán a szenvedésre redukálni. Amit keresünk – és találunk –, az a szabad levegő öröme. És az a büszkeség, amit az elérhetetlennek tűnő cél teljesítése ad.” – Sofiane Sehili (@sofianeshl)
Nem tudni, mi vár a következő kanyar után
„Számomra arról szól, hogy kint vagyok a szabadban, új helyeket fedezek fel, és sosem tudom, mit hoz a következő kanyar. Amint felébredek, egyből ki akarok menni és bringára ülni – ez hihetetlen érzés. Olyan sok mindent ad: edzés, öröm, verseny, utazás.” – Lael Wilcox (@laelwilcox), Expedition Portal interjú
Egyszerűsíti az életet
„Szeretek egyedül lenni az úton, azzal az egyetlen céllal, hogy tekerjek. Ez az élet leegyszerűsítése arra az időre, amíg a verseny tart. És ez a gondolkodásmód kihozza belőlem a legjobbat.” – Emily Chappell (@emilyofchappell), Outside Magazine
Saját magadra hagyatkozol
„Csak magamra számíthatok, nekem kell minden problémát megoldanom, és minden nehézséggel megküzdenem. Csak rajtam múlik, hogy célba érek-e, és, hogy milyen állapotban. Szeretem azt az érzést, amikor megérkezem, és tudom: mindent magamnak köszönhetek.” – Jana Kesenheimer (@jananas.banjana)
Hős lehetsz
„Azért versenyzek, hogy kihívások elé állítsam magam. Az úton tanulom meg a legtöbbet önmagamról. Lehetsz hétköznapi ember, élhetsz hétköznapi életet – de amikor tekersz, akkor két hétig rendkívüli vagy. Hős lehetsz. Szenvedsz. Tekersz. Aztán amikor visszatérsz a mindennapokba, mentálisan erősebb vagy, jobban kezeled a problémákat, mert tudod: képes vagy bármivel szembenézni és túllépni rajta.” – Steffen Streich (@steffen_streich), Outside Magazine
A mélypontok
„Eleinte nagyon erős csúcspontjaim és nagyon mély mélypontjaim voltak. A mélyben hajlamos voltam teljesen bepörögni, megkérdőjelezni, miért vagyok ott. A nagy felismerés az volt, hogy: hát pont ezért. Ha nem akarsz rossz pillanatokat, ne vállalj 24 órás bringázást.” – Lachlan Morton (@lachlanmorton), The Sunday Times
