Regenerálódás egy Grand Tour után

Szerző: Jiri Kaloc

Hatalmas terhet ró a szervezetre egy három hétig tartó, az Alpokat és Pireneusokat is átívelő, 3000 km hosszú verseny. Hogyan regenerálódnak a profik nap mint nap, és mihez kezdenek a Tour után?

Mindennapos regenerálódás

Az, hogy milyen módon regenerálódnak a versenyzők egy olyan Grand Tour alatt, mint a Tour de France, arra is hatással lehet, hogy a verseny végeztével milyen gyorsan tudnak helyrerázódni. Fontos az energiaraktárak feltöltése glikogén formájában, a sérült izmok helyreállítása, valamint az optimális testsúly és közben a jó hangulat fenntartása. A profi csapatok számos módszert dolgoztak ki, hogy segítsék versenyzőiket abban, hogy hatékonnyá tegyék a nap mint nap szükséges regeneráló folyamatokat. Általában a következők történnek, miután a Tour de France egyik szakaszán célba ér egy versenyző.

Van Aert and Vingegaard
Mit tesznek a Tour után a regenerálódás érdekében? © Profimedia
  • Az első és legfontosabb a folyadékbevitel, az energia gyors visszanyeréséhez és a glikogén pótlásának megkezdéséhez.
  • Ezt egy kis levezetés követi a helyszínen felállított szobabiciklin, melynek következtében fokozatosan csökken a pulzusszám és kiürül a laktát az izmokból.
  • A versenyzők ezután felszállnak a csapatbuszra, ahol elfogyasztják a csapat szakácsa által készített regeneráló turmixokat és ételeket.
  • A szállodába vezető buszút során a versenyzők gyakran viselnek regenerációs bakancsot és hideg kompresszoros kötéseket.
  • A szállodába érve sportmasszázst kapnak, majd a csapat fizioterapeutája megvizsgálja őket, és kezeli az esetleges sérüléseiket, fájdalmaikat.
  • Az este hátralévő része a pihenésről és a kikapcsolódásról szól. Ekkor a versenyzők zenét hallgatnak, beszélnek a szeretteikkel és finomakat esznek, egészen addig, míg el nem jön a lefekvés ideje.
  • A csapatok gyakran saját matracot és sötétítő függönyt hoznak magukkal a szállodákba, hogy garantálják az optimális alvási körülményeket.

A Tour áldozatokat követel

Három hét versenyzés még az optimális regenerálódásra összpontosító napi rutin mellett is megviseli a testet. Több olyan dolog is van, amit szinte minden kerékpáros tapasztal a Tour után.

Megdagadt vénák – A versenyzők eleve lenyűgöző lábizmokkal indulnak a Touron, de a 21 napig tartó megerőltető kerékpározás a végére még szembetűnőbbé teszi érrendszerüket. A vénák kitüremkednek, hogy segítsék a véráramlást, aminek láthatóságát az is növeli, hogy a verseny alatt a kerékpárosok gyakran még karcsúbbá válnak.

Izomvesztés – A Tour során extrém szintre nő a test energiaigénye, amihez alkalmazkodik a versenyzők anyagcseréje. Emiatt akár 20%-al nagyobb arányban kezdik energiaként elégetni a fehérjét, ami izomveszteséget eredményezhet.

Alvási problémák – A csapatok bármennyire is igyekeznek a legjobb alvási körülményeket elősegíteni versenyzőik számára, ez gyakran nem elég. A kerékpározás közben végzett erőfeszítések megemelik a kortizol nevű stresszhormon szintjét, ami megnehezíti az ellentétes hatású alváshormon, a melatonin termelődését.

Csökkenő pulzusszám – A Tour kezdetén a versenyzők maximális pulzusszáma 190 ütés/perc körül lehet, ami a verseny végére akár 175-re is lecsökkenhet. Ez hatással van az optimális oxigéneloszlatásra és gátolja a versenyzőket a magas intenzitású tekerés fenntartásában.

Csökkent immunitás – A szervezetre mért nagy terhelés hatására a versenyzők vérében csökken a hemoglobin koncentrációja és a limfociták száma. Ezért a Tour versenyzői fokozottan ki vannak téve a fertőzések kockázatának.

Mentális kimerültség – Biciklizni, enni, aludni: a Grand Tour-ok kíméletlen menetrendje nemcsak fizikai stresszt okoz, hanem mentálisan is kimeríti a versenyzőket. Ez a Tour későbbi szakaszában csökkent koncentrációhoz és a bukások nagyobb esélyéhez vezethet, a Tour befejezése után pedig rossz hangulatot és motivációvesztést eredményezhet.

Hogyan épülnek fel mindebből?

A Grand Tour utáni regenerálódás alapvető technikája tulajdonképpen nagyon hasonló ahhoz, amit a versenyzők az egyes szakaszok között tesznek. Elsőbbséget élvez az alvás és a megfelelő táplálkozás, valamint a vérkeringés fenntartása érdekében a masszázs és az enyhe aktivitás. Az, hogy egy versenyző milyen gyorsan rázódik vissza eredeti formájába, ezek mellett a genetikai adottságaitól, az életkorától és a versenyprogramjától is függ. A 20-as éveik elején járó fiatal versenyzők általában gyorsabban regenerálódnak, mint a 30 év feletti veteránok. Azon versenyzőknek pedig, akik mind a Tour de France-on, mind a La Vueltán részt vesznek, sokkal nehezebb felépülniük.

Mi történik a Tour után?

Talán azt gondoltad, hogy a Grand Tour után a versenyzők végre feltehetik a lábukat és lazíthatnak a tengerparton, azonban ez sok esetben nem így van. Minden Grand Tour nagy izgalmat kelt a kerékpársport rajongói körében, ezért a Tour utáni hetekben rengeteg rövidebb, kritériumversenyeknek nevezett eseményt szerveznek, melyeken nagy a kereslet a profi versenyzők iránt, hiszen a rajongók szeretnék őket látni a szülővárosukban versenyezni. A legnépszerűbb kerékpárosok 2-4 ilyen kritériumversenyen indulnak rögtön a Tour-t követő héten. A versenyzők csak ezután tudnak igazán kivenni néhány szabadnapot attól függően, hogy milyen céljaik vannak még a szezon hátralévő részében.