Hogyan segít a rágás a hízás megelőzésében?

Szerző: Jiri Kaloc

Rendesen rágd meg az ételt! Hallottad már ezt a szüleidtől vagy olvastál már ehhez hasonló tanácsokat az interneten? Ez olyasvalami, amire mindannyiunknak figyelni kellene, a rohanó életmódunk gyakran mégis elfeledteti velünk. De mi a tudomány álláspontja? A rágás valóban jótékony hatással van a testsúlyszabályozásra?

Az étel alapos megrágása egészséges szokás

Az alapos rágással járó lassú étkezést már több mint egy évszázaddal ezelőtt is népszerűsítették, és ez mind a mai napig tart. Az emberek számos jótékony hatást tulajdonítanak ennek a szokásnak, melyek közül talán a legfontosabb a súlyszabályozás. Az elmúlt száz évben a tanulmányok következetesen kimutatták, hogy a lassú étkezés, amely az étel alapos megrágásával jár, hatékony stratégia a túlsúly és az elhízás megelőzésére, az étkezés gyorsasága pedig összefügg a test összetételével és alakjával.

Eating pancakes
A rágás valóban jótékony hatással van a testsúlyszabályozásra?

Növelheti az elégetett kalóriák számát

Tanulmányok szerint, a rágás testsúlyra gyakorolt jótékony hatása a diéta-indukált termogenezissel (DIT) magyarázható, amely a szervezetben az ételfogyasztás után megnövekedett hőtermelést jelenti. Ez a hőhatás növeli a szervezet teljes kalóriafelhasználását, azonban eddig nem igazán értettük, hogy a hosszan tartó rágás hogyan is idézi elő. Dr. Yuka Hamada és Naoyuki Hayashi professzor a japán Waseda Egyetemről új tanulmányukban pontosan ezt kívánták feltárni.

“Nem voltunk biztosak abban, hogy az emésztőrendszerbe kerülő ételbólus mérete hogyan járul hozzá a lassú evés után megfigyelt DIT növekedéséhez. Továbbá, hogy az étel hosszan tartó rágása során keletkező orális ingerek szerepet játszanak-e ebben? Ahhoz, hogy a lassú rágást hatékony és tudományos szempontból helytálló testsúlycsökkentő stratégiaként határozhassuk meg, mélyebben meg kellett vizsgálnunk a kérdést” – nyilatkozta Hayashi professzor.

A rágást vizsgáló kísérlet

A válaszok megtalálása érdekében a kutatók úgy tervezték meg a kísérletet, hogy folyékony halmazállapotú ételek bevonásával kizárják az ételbólus hatását. A kísérlet 3 különböző napon elvégzett vizsgálatot tartalmazott, melyek résztvevői a következő utasításokat kapták:

  1. 30 másodpercenként nyeljen le 20 ml folyékony halmazállapotú ételt
  2. Rágás nélkül, 30 másodpercig tartsa a szájában ugyanazt a folyékony halmazállapotú ételt (hosszan tartó kóstolás)
  3. Másodperceként egy rágással rágja a 20 ml folyékony halmazállapotú ételt 30 másodpercen keresztül, majd nyelje le.

Az olyan változókat, mint az éhség és a teltségérzet, a gázcsere, a DIT és a splanchnicus keringés, a folyékony halmazállapotú étel fogyasztása előtt és után is megmérték.

Eredmények

A három vizsgálat nem mutatott különbséget az éhség és a jóllakottság szempontjából, azt azonban kimutatta, hogy a DIT a rágás időtartamával együtt nőtt.

“Megállapítottuk, hogy a DIT vagy az energiatermelés az étkezés után az egyes ízstimulációk, valamint a rágás időtartamával együtt nőtt. Ez azt jelenti, hogy az ételbólus hatásától függetlenül a szájban lévő étel ízlelésének és a rágás időtartamának megfelelő orális ingerek növelték a hőtermelést” – mondta Hayashi professzor.

Az ízlelési inger és a rágás időtartamával a gázcsere, a fehérjeoxidáció és a felső tápcsatorna motilitása (mozgásképessége) is nőtt.

A rágás kumulatív hatásai jelentősek

A tanulmány kiemelte, hogy az ételek alapos megrágása növeli az energiafelhasználást, ami valóban segíthet az elhízás és a metabolikus szindróma megelőzésében. Megbízható tudományos eredményekkel alátámasztva tehát a lassú étkezést és az alapos rágást fontos ajánlásnak tekinthetjük a testsúlykontroll szempontjából.

“Míg az egy étkezésre jutó energiafelhasználás különbsége kicsi, a több étkezés során összegyűjtött kumulatív hatás – minden nap és az év 365 napját tekintve – jelentős” – zárta Hayashi professzor.