1. szakasz : Utrecht – Utrecht, csapatidőfutam, 23 km
Idén három éve, hogy bármelyik Grand Tour csapatidőfutamot szervezett volna, és a legutóbbi szintén a Vueltán zajlott le, 2019 szeptemberében. Szerencsére a verseny fenntartja ezt a hagyományt, és olyan élményt ad a szurkolóknak, ami 2015 óta a Giróról, 2019 óta pedig a Tour de France-ról is hiányzik.
Semmiképp nem szabad kihagyni tehát az első szakaszt, ha szeretnéd átélni a teljes Vuelta-élményt és gyorsan megérteni a mezőny alkotta összképet.
A 2022-es nyitószakasz ugyanis majdnem kétszer olyan hosszú, mint a 2019-es időfutam volt. Az ex-kerékpáros Fernando Escartín, aki részt vett az idei verseny útvonalának megalkotásában, kiemelte, hogy „nagyon nem mindegy”, hogy 13 vagy 23 km-ről van szó.
„Oké, nem lesznek túl nagy különbségek a legerősebb csapatok között. Ha viszont egy favorit nem túl erős csapattal áll rajthoz, akár perceket is veszíthet egy ilyen hosszú szakaszon.”
Ráadásul a szezon végéhez közeledve egyre nehezebb a csapatoknak megtalálni a legjobb felállást – és egy csapatidőfutam kíméletlenül megmutatja a legkisebb gyengeségeket is.
2. szakasz: Elche – Alicante, időfutam, 31,1 km
Az, hogy a szervezők a verseny közepére tették az egyéni időfutamot, jelentős változást jelenthet.
„Egyrészt, az időfutam egy pihenőnap után jön, és van, aki számára ez problémát jelenthet” – mutatott rá Escartín. „Már ettől is érdekesebb lesz ez a szakasz.”
![](https://d2p6e6u75xmxt8.cloudfront.net/12/2022/08/Alicante1-min-1024x682.jpg)
„Ráadásul” – ellentétben a legutóbbi, dimbes-dombos időfutammal a 2016-os Vueltán, amit Chris Froome nyert meg – „az idei szakasz egy elég hosszú, sík részt is tartalmaz, ami megnehezíti a mászók dolgát. Persze, a verseny második felében még lesz lehetőségük megmutatni, mennyire erősek a hegyekben.”
A volt versenyző szerint azonban nem lesznek nagy különbségek a sprinterek között: „Valószínűleg az időfutam-specialistái között nem lesz több különbség 15-30 másodpercnél. Egy hegyi menő viszont 30 kilométer felett akár 90 másodpercet is veszíthet egy egy Primož Roglič (Jumbo-Visma) vagy egy Tadej Pogačar (UAE Team Emirates) típusú versenyzővel szemben. Vagy még többet.”
A szakasz második fele ráadásul nyitott utakon vezet végig, így a szél is megnehezíti majd a versenyzők dolgát.
3. szakasz: Martos – Sierra Nevada, 148,1 km
„Sok olyan cikk jelent meg az idei Vueltáról, ami azt állítja, hogy nem is lesz rajta nehéz szakasz” – mesélte Escartín a Cycling Weekly magazinnak. „Szerintem viszont alábecsülik Sierra Nevadát.”
![](https://d2p6e6u75xmxt8.cloudfront.net/12/2022/08/in-the-sierra-nevada.jpg)
Egyrészt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen szakaszokon kell végigküzdeniük magukat a versenyzőknek, MIELŐTT elérnek Sierra Nevadáig. A Vuelta Salobreñától a Peñas Blancas csúcsáig tartó 12. etap egy száguldással indul a Földközi-tenger partjain, jelentős oldalszéllel. Ha ez nem lenne elég, az idei Peñas Blancas-szakasz 20 kilométeres emelkedő, ami 4 km-rel hosszabb, mint 2013-ban volt (ekkor képezte legutóbb az útvonal részét a hegység). Aztán jön a 14. etap, mindössze 24 órával Sierra Nevada előtt, ami Andalúzia legnehezebb emelkedője után La Panderán ér véget.
És csak ezután jön a több mint 4000 méternyi szinte függőleges emelkedőt tartalmazó hegyi szakasz, 148 kilométere. A 2017-ben lezajlott szörnyű mászás után idén megváltoztatták kicsit az etapot a szervezők: „Sok nehéz pillanata lesz idén is a 15. szakasznak, kezdve az Alto de Purche-vel, ami egy nagyon technikás, első kategóriás hegycsúcs. Ezután a lehető legrövidebb úton vezetjük le a mezőnyt a Hazallanas lábához. Végül ahelyett, hogy felmennénk a szokásos úton a síállomáshoz, amely folyamatosan emelkedik, de szinte végig sima és széles, egy rövidebb, de jóval nehezebb szakaszt választottunk, ami felvisz a csúcsra. Ha valaki itt támad, nagy előnyre tehet szert.”
4. szakasz: Trujillo – El Piornal, 190 km
Nem sokan vannak a versenyzők között, akik megtapasztalták az El Piornal-hoz vezető első kategóriás mászás nehézségeit, talán Valverde az egyetlen.
![](https://d2p6e6u75xmxt8.cloudfront.net/12/2022/08/la-vuelta-a-espana-9180-1024x539.jpg)
Ennek az az oka, hogy az El Piornal Nyugat-Spanyolország egyik legtávolabbi területén található, Extremadura határvidékén, ahova ritkán látogat el a Vuelta – bár tavaly megtette. Escartín azt állítja, hogy ilyen ismeretlen mászás lévén, segíthet abban, hogy a Vuelta kilenc csúcspontja közül a nyolcadik a verseny egyik legfontosabb napjává váljon.
„Nem meredek, de könyörtelen. Legalább három különböző módja van a feljutásnak, és idén mindegyiket megtesszük, beleértve a 2004-es szakaszt is, ami Yuste kolostora mellett vezetett. A verseny végéhez közeledve a fáradt kerekeseknek különösen nehéz lehet ez a hullámzó terep. Az utolsó emelkedő sem túl meredek, viszont 15 km hosszú, így könnyen kifoghat néhány versenyzőn.”
5. szakasz – Navacerrada, 175,5 km
A környék egyik emelkedője sem különösebben hosszú vagy meredek, szinte mindegyik kivételesen minőségű és széles útból áll, és egyenként egészen nyájasak.
![](https://d2p6e6u75xmxt8.cloudfront.net/12/2022/08/Mirador_EmbalseNavacerrada_diegophotographer_1-1024x683.jpg)
Escartín szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni egy kulcsfontosságú tényezőt: azt, hogy nem egyenként kezeljük őket. Gyorsan jönnek egymás után az emelkedők, és nem lesz idő köztük pihenni. Ráadásul a verseny utolsó hetében a kerékpárosok már azt érzik, nincs vesztenivalójuk, és a végletekig hajtják magukat.
„Ezen a részen mindig történik valami.” 2015-ben Fabio Aru itt ejtette ki a vezető Tom Dumoulint és ezzel megnyerte a Vueltát!
„Nagyon nehéz lenne egy olyan erős csapatot legyőzni, mint a Jumbo-Visma egy ilyen szakaszon, de persze bármi megeshet. Mivel az emelkedők nagyon közel vannak egymáshoz, nem csak az egyén, hanem a csapat teljesítménye is számít. Lenyűgöző utolsó nap lesz!”
Forrás: cyclingweekly.com
Borítókép: © Movistar team