Thomas Stevens Angliában született és 17 éves korában költözött San Franciscóba – a városba, ahol felfedezte a kerékpározást. A fiatal Thomas hamar megtanulta, hogyan kell velocipéddel közlekedni, ez a képesség pedig megváltoztatta az életét. 1885-ben vásárolt magának egy kétkerekűt és úgy döntött, világ körüli útra indul vele. Így lett a legjobb barátja és hű útitársa a Colombia Standard márkájú bicikli hosszú éveken át.

Megosztás:

Mondhatni, hogy Thomas úgy utazott, ahogy egy igazi felfedező (vagy egy bevállalós tinédzser). Egy váltópólóval, néhány pár zoknival, egy esőkabáttal és egy 38-as Smith & Wesson revolverrel indult útnak (oké, ez utóbbi megöli a tinédzseres hasonlatot).

Három hónappal és 3700 mérfölddel később, Bostonba érkezett az utazó. Itt kicsit megpihent, itt töltötte a telet, majd tovább indult Liverpoolba. Rajongóival körülvéve ült ismét nyeregbe, hogy áthajtson Európán egészen Konstantinápolyig (ma Isztambul). Ismét kis pihenő, majd indult egyenesen Anatolia városába Kurdisztánba, aztán Iránba, ahol elfogadta a Shah meghívását, és nála töltötte a telet.

A teheráni palotában töltött kényelmes vakációja leteltével, Stevens Ázsia felé vette az irányt. Miután megtiltották, hogy belépjen Szibéria területére és kiutasították Afganisztánból, kénytelen volt visszatérni Konstantinápolyba, hogy egy gőzhajón keljen át Indiába. A híres Grand Trunk Road mentén végül eljutott a pakisztáni partra és gőzhajóval Dél-Kínába utazott. Sajnos a franciákkal folytatott háború elleni tiltakozások idején érkezett, így a helyieknél keresett menedéket.

© American Association of State Highway and Transportation Officials (AASHTO)

Thomas világjárása Japánban ért véget. Yokohamába, utolsó úticéljához érve 13,500 mérföld (21,726 km) volt már a lábában. Végül visszatért San Franciscóba, megházasodott, vett egy házat, és könyvelőként tengette életét… oké, ezt senki nem hitte el, ugye?

1888-ban Stevens megtudta, hogy a híres kalandor, Henry Morton eltűnt valahol Afrikában. Habozás nélkül csatlakozott a mentőexpedícióhoz. A misszió 14 hónapot vett igénybe és kissé ironikus fordulattal fejeződött be. Sajnos nyomát sem találták Morton-nak, annak ellenére, hogy végül mégiscsak találkoztak. Azonban Morton volt az, aki megmentette a rég elveszett Dr. Livingstone-t.

Az elkövetkező években Thomas lóháton járta be Oroszországot. Majd hajót vett és Kelet-Európa folyóin vitorlázott. És – ki gondolta volna? – tényleg megházasodott és letelepedett, a Garrick Theatre igazgatójaként. Kalandjai 1935-ben, halálával értek véget. Micsoda életet élt!

Ez a weboldal cookie-kat használ

A személyes adatai cookie-kon keresztül történő kezelésével, valamint ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban további információkat talál itt: Információk személyes adatai kezeléséről cookie-k és más webes technológiák használatával. Az alábbiakban adhat hozzájárulást személyes adatai meghatározott célból történő kezelésére.