Négy nap mediterrán diéta
A Journal of the American College of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány a mediterrán és a tipikus nyugati diétát hasonlította össze a sportteljesítmény tekintetében. A Saint Louis Egyetem kutatói egy csoport szabadidős tevékenységet folytató felnőttet (7 nőt és 4 férfit) kértek fel a kísérletre, és arra utasították őket, hogy négy napon keresztül kövessék a mediterrán típusú étrendet. A résztvevők a következőket fogyaszthatták:
- Napi 4 evőkanál olívaolaj
- Napi 3 vagy több adag dióféle és gyümölcs
- Napi 2 vagy több adag zöldség
- Hal, hüvelyesek és vörösbor
- Hús (korlátozott mennyiségben)
- Cukrozott italok és péksütemények (szintén korlátozott mennyiségben)
A sportteljesítményt is kiértékelték
Ezután a négy nap után az önkénteseknek különböző edzéseket kellett végezniük, hogy a kutatók tesztelhessék a résztvevők fittségének egyes aspektusait is. Az edzéstervben a következő gyakorlatok szerepeltek:
- 5 km-es futás futópadon, az állóképesség tesztelésére
- Kerékpáros sprintek az anaerob fittség tesztelésére
- Magasugrás
- Markolat erősítő gyakorlatok
Összehasonlításképpen négy nap tipikus nyugati étrend
A kísérlet befejeztével 9-16 napra minden résztvevő visszatért a szokásos étrendjéhez. Ezután négy nap tipikus nyugati étrend következett, amely meglehetősen egészségtelennek számít. Az étrend a következőket tartalmazta:
- Napi 2 adagnál kevesebb gyümölcs és zöldség
- A négy nap alatt 1 adagnál kevesebb dióféle és hüvelyes
- Több vörös és feldolgozott hús, tejtermék és finomított gabona
- Több cukor és nátrium
A mediterrán diétát folytatók 6%-kal gyorsabban futottak
A négy nap után ez a csoport is elvégezte ugyanazokat az edzéseket. Ezt követően a kutatók összehasonlították a számokat, és megállapították, hogy az anaerob fittség vagy az erőnlét terén nem volt jelentős különbség a két étrend között. Az aerob fittségi teszt azonban már mást mutatott.
Kiderült, hogy az 5 km-es állóképességi teszt során a mediterrán étrendet követők átlagosan 1 perc 50 másodperccel gyorsabban futottak, mint a tipikus nyugati étrendet folytató résztvevők. A távot 27:09 perc alatt teljesítették, ami 6 %-kal volt jobb, mint a másik csoport 28:59-es ideje. Ez a különbség még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a résztvevők mindkét teszt során ugyanolyan, 160 bpm körüli átlagos pulzusszámmal futottak. Nyilvánvaló, hogy ez a teljesítménybeli fejlődés könnyen megmutatkozhat a kerékpározásban is.
A kutatók feltételezései szerint az állóképesség javulását a mediterrán étrend gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásai, valamint az élelmi nitrátok okozhatták. A tanulmány készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek az állóképesség terén megmutatkozó előnyök rendkívül gyorsan eltűnhetnek, ha valaki átvált az egészségtelen nyugati étrendre. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán étrend melletti hosszútávú elköteleződés elengedhetetlen a teljesítménybeli előnyök tartós fenntartásához.
A kerékpározás és a mediterrán diéta kiegészítik egymást
A jobb állóképesség nem az egyetlen ok, amiért kerékpárosként érdemes kipróbálni a mediterrán étrendet. A tudományos szakirodalmak széles körű áttekintése után arra jutottunk, hogy ha a mediterrán típusú étrendet fizikai aktivitással kombináljuk, akkor az segíthet a nem fertőzés útján terjedő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a krónikus légzőszervi betegségek megelőzésében.
