Felfelé azon a dombon – A 7 legfenségesebb európai emelkedő

Szerző: Frantiska Blazkova

Vannak bringásokat, akiket úgy vonzanak a csúcsok, mint a molylepkéket a neonreklámok – és nem is nagy kunszt kitalálni, miért. A teljes adrenalin löket és a határok áttörése mellett a kilátás és a táj is eszméletlen. Összeállítottuk az európai terep legeslegjobb emelkedőit, amelyeket kerékpáron meg lehet hódítani, hogy motivációt kapj elindulni és hajszolni azokat a QOM (a hegy királynője) vagy KOM (a hegy királya) pontokat a Straván.

Mont Ventoux, Franciaország

A csúcs állomás látványa a Mont Ventoux-n, a csúcs nyugati oldalán fekvő útról. © Profimedia, AFP

Nem is kérdés ez a döntés, ami a hegyoldal Tour de France-hoz kapcsolódó történelmének és káprázatos nehézségének köszönhető. A „Provence szörnyetege” becenévre keresztelt Mont Ventoux 1912 méteren magasodik a Vaucluse nevű régió felett. Másik neve a „Kopár hegy” a mészköves, holdas táj jellegű, törmelékes lejtőkre utal, amelyeken nincsenek fák és növényzet, ezáltal könyörtelen napsütésnek és forróságnak vagy kitéve egész nap. Ezt a lejtőt a legjobb úgy megközelíteni, ha megfelelően felkészültél és félelemmel vegyes tisztelet van benned, hiszen az extrém körülményeknek kíméletlen következményei lehetnek. Ez az a hely, ahol Tommy Simpson, az Egyesült Királyság egyik legjobb bringása, összeesett és meghalt pár méterrel a cél előtt 1967-ben, illetve ahol Eddy Merckx-nek oxigénmaszkra volt szüksége, miután megnyerte a szakaszt az 1970-es Tour de France-on. Különösen nyáron, a kopár fehér kövek visszaverik a hőt és karöltve a hírhedt misztrál széllel, olyan kombinációt eredményeznek, amitől úgy érzed magad, mintha egy hajszárítóban tekernél.

Magasság: 1912 m
Szintkülönbség: 1639 m
Átlagos lejtés: 7,6 %
Emelkedő hossza:  21,4 km

Monte Zoncolan, Olaszország

Ha egy lassú és nyugodt délutáni tekerésre vágysz … azonnal felejtsd el ezt a hegyet. A Karni-Alpokban elterülő lejtő az egyik legnehezebb hegymenet a profi országúti kerékpározásban és a Giro d’Italia szervezői hatszor választották már eddig, sőt még azon is gondolkodtak, hogy egy versenyen belül kétszer is betegyék 2014-ben. A versenyzők nagy szerencséjére ezt az ötletet végül elvetették. Hogy társaságot biztosítsanak a szenvedő kerékpárosoknak, Giro d’Italia hősök táblái várják őket 500 méterenként. Ha Monte Zoncolant még inkább számokkal akarjuk leírni, az utolsó 8 kilométer átlagosan 15%-os lejtőt jelent, a legmeredekebb pontján igen félelmetesnek számító 22 százalékkal. Ha ez nem győz meg a hegyoldal kegyetlenségéről, akkor talán majd Gilberti Simoni, aki kétszer megmászta már, jobb belátásra bír: „Olyan, mint egy lassú kivégzés; a legkönnyebb része a Zoncolannak nehezebb, mint a Tour legkeményebb része.”

Magasság: 1750 m
Szintkülönbség: 1210 m
Átlagos lejtés: 11,5 %
Emelkedő hossza: 10,5 km

A Monte Zoncolan és a 90. Giro d’Italia. © Profimedia, EPA

Pico de Veleta, Spain

Az andalúziai Sierra Nevada térségében elhelyezkedve, ez a hegy a harmadik legmagasabb csúcs Spanyolországban és a legmagasabb kikövezett út is Európában. Kicsit úgy hangzik, mintha a Tourmalet és a Ventoux kevésbé népszerű unokatesója lenne, de egyiket sem lehet a Pico de Veleta hosszúságához és nehézségéhez hasonlítani – 2700 méter a teljes magasság, amit a megmászása közben elérsz, más szóval kétszer annyi, mint a Col du Tourmalet esetében. Ha képes vagy ignorálni a fájdalmat, az alkalmanként előforduló havat, az égő érzést a tüdődben és az egyre fogyó oxigént, akkor lenyűgöző élménnyel és látvánnyal kárpótolhatod magad, beleértve Granada városának látképét is.

Magasság: 3395 m
Szintkülönbség: 2700 m
Átlagos lejtés: 6,5 %
Emelkedő hossza: 43 (!) km

Col du Galibier, Franciaország

Amikor a Col de Galibier bekerül a Tour de France programjába, mindig magában hordozza az igazi látványosság ígéretét. Más hágóktól eltérően, ez nem fás területen kezdődik, amely lassan keskenyedik, hanem egyből kövekre és sziklákra vezet tovább. Elérve a 2000 méteres magasságot, a lélegzetelállító látványhoz jön még az lenyűgöző illúzió is; ugyan a hágó úgy tűnik, hogy ott van előtted, valójában még 7.5 kilométer vár rád, és ettől a ponttól az út elkezd hajtűkanyarokban kígyózni végig, amíg el nem éred a csúcsot.

Magasság: 2645 m
Szintkülönbség: 1220 m
Átlagos lejtés: 7 %
Emelkedő hossza: 17,5 km

Col du Tourmalet, Franciaország

Alaphilippe a Col du Tourmalet megmászása után. © Profi media, Polaris

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy adhatnánk a Col du Tourmaletnek egy mitikus titulust, hiszen elsőként az 1910-es Tour de France-on mutatkozott be, és azóta 83 alkalommal került bele a verseny útvonalába. Azonnal az első alkalom után elnevezték a „A halál karikájának” és csak sajnálni tudjuk azokat a szerencsétlen versenyzőket, akiknek csak 2 váltó és tömör, acél vázas kerékpárok álltak rendelkezésre. Octave Lapize, a Tour 1910-es győztese, akinek a szobra a csúcs közelében áll, arról híresült el, hogy a Pireneusok legmagasabb hágója felé egyfajta személyes testamentumként, felfelé tekerés közben néhány szervező mellett elhaladva a következőket kiabálta: “Vous êtes des assassins! Oui, des assassins!” Ami pedig annyit tesz: „Gyilkosok vagytok! Igen, gyilkosok!”

Magasság: 2115 m
Szintkülönbség: 1404 m
Átlagos lejtés: 7,4 %
Emelkedő hossza: 19 km

Sa Calobra, Spanyolország

A paradicsomi Mallorca szigetén található La Calobra valójában egy kis halászfalu, ami a Tramuntata hegyvidék lábánál helyezkedik el, viszont a név a 682 méteres hegymenetet igen jól palástolja és hogy ez az a pont, ahol az emelkedő kezdődik. Hivatalosan Col de Val Reisnek hívják, de a La Calobra becenév szerpentint jelent, amely különösen találó, mivel 26 hajtűkanyarból és egy spirál hídból áll, amelyet csomónak neveznek és végig mészköves alapkövezeten fut. Mallorca enyhe éghajlata ideális helyszínt nyújt a profi téli edzéshez és a kávészünetre gyúró amatőrök számára egyaránt, sőt mi több, a Sa Calobra rendkívüli fénykép lehetőségeket rejteget magában.

Magasság: 982 m
Szintkülönbség: 682 m
Átlagos lejtés: 7,1 %
Emelkedő hossza: 9,4 km

Passo Gavia, Olaszország

Egy csapat kerékpáros teker 7 kilométerrel a Passo di Gavia előtt. © Profimedia, EPA

Hogy a legjobban szemléltessük az olasz Alpok legmagasabb hegyi hágóját, nézzünk meg egy napot, amikor az 1988-as Giro d’Italia élbolya tomboló hóviharban tekert át rajta. Mire az első versenyzők elértek az utolsó lejtő aljára, majdnem megfagytak és a rájuk tapadt hótól felismerhetetlenekké váltak. Élve a végéhez érni; ez lett az egyetlen célja a többségnek és még olyan versenyzőkről is lehetett hallani, akik az ujjaikra vizeltek, hogy melegen tartsák őket. Ezt a sorsdöntő napot később úgy is emlegették, mint „a nap, amikor erős férfiak sírtak”, és sok kerékpárrajongó még mindig úgy gondol rá, mint a legembertpróbálóbb napra, amelyet a profi élbolynak valaha is meg kellett élnie egy kerékpáron. Ez minden, amit tudnod kell a Passo Gaviáról.

Magasság: 2621 m
Szintkülönbség: 1363 m
Átlagos lejtés: 7,9 %
Emelkedő hossza: 17,3 km