A kormányok és a vállalatok előszeretettel használják
Ha csak egy dolog van, amit a gépekkel társítunk, az az, hogy a racionális döntések meghozatalakor kizárólag az „eszükre” támaszkodnak, mivel hiányzik belőlük az emberi szív (érzelem). A legtöbb fejlett ország ezeket a kognitív, „ész-alapú’ megközelítéseket alkalmazza a közegészség javítása érdekében. Arra ösztönzik az embereket, hogy olvassák el a tápanyagról szóló címkéket és számolják a kalóriákat az egészségük érdekében.
Ez a fajta megközelítés egyre népszerűbb kultúránkban. Például a National Geographic „A hihetetlen emberi gép” című sorozatában az egészségtelen viselkedést (emberi) „hibaként” jellemezték.
Az élelmiszeripari vállalatok is erre a szemléletmódra építenek. A táplálék-kiegészítőket gyártó cég, a Centrum arra buzdítja a fogyasztókat, hogy vitamin-tablettáikkal „táplálják az emberi gépet”. A Nestlé ezzel szemben az engedékenységre ösztönöz, mivel ez az „emberi”. Szlogenjük: „Dolgozo, mnt egy gép? Dobj be egy Kit Kat-et!” Ezzel a márka arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy inkább az emberekre hasonlítsanak és ezért legyen náluk csoki – a racionális gépek ugyanis nem ezt tennék.
Ehhez hasonlóan a Red Bull azt sugallja, hogy italuk fogyasztása emberi géppé alakít át: megfontolt és racionális leszel.
Mégis az egészségtelen lehetőségeket választjuk
Amikor az emberi testeket gépként ábrázolják, úgy érezzük, elvárják tőlünk, hogy úgy viselkedjünk, mint ezek, és úgy válasszunk ételt is, tehát ésszerű és logikus módon. Igen, ez tényleg segíthet néhány embernek abban, hogy egészségesebb döntéseket hozzon. A probléma azonban az, hogy legtöbbünknél visszafelé sül el. Azok számára, akik kevésbé bíznak az egészséges ételekben és nem annyira elkötelezettek, az ember-gép reprezentáció valójában az egészségtelenebb lehetőségek választásához vezet.
„Ennél a fogyasztói szegmensnél lehetetlennek tűnik az az elvárás, hogy racionális és gépszerű legyenek az étkezések. Ahelyett, hogy a racionalitás motiválna minket, az az érzés, hogy nem tudunk úgy teljesíteni, mint egy gép, egészségtelenebb döntésekre ösztönöz. A fogyasztók edukálása és egészségük javítása érdekében alkalmazott stratégiának lehet egy sötét oldala is, ami éppen annak a szegmensnek árt, amin a fogyasztói jóléti szervezetek segíteni szeretnének”- magyarázta Andrea Weihrauch, a tanulmány szerzője.
Kivitelezhető a gépszerű ételválasztás
A kutatások gyakorlati megoldást kínálnak erre a nem kívánt mellékhatásra. Azt javasolják, hogy az ember-gép szemléletet egészítsék ki még egy üzenettel, amiben biztosítják a fogyasztókat arról, hogy a gépszerű ételválasztás valóban megvalósítható. A tanulmány megállapította, hogy amikor egy kávéházban eljuttatták ezt az üzenetet a vásárlóknak, 22% -kal emelkedett az egészséges ételek fogyasztása.
Néhányan a gépekhez hasonlóan bölcsebben választanak ételt, míg mások küzdenek ezzel. De mindannyiunkban vannak olyan érzelmek, amik napi szinten befolyásolják döntéseinket. Fontos ezt szem előtt tartani napjainkban, amikor az embereket egyre gyakrabban hasonlítják gépekhez.
