Biciklivel Európán át, Csehországtól Japánig: 5 történet, 2 tanulság

Szerző: Adam Marsal

Jan Zdansk átszelte Amerikát, átküzdötte magát a Himaláján, megpróbált átkelni a Bajkál-tavon, és néhány hét alatt eljutott Csehországból Tokióba is. Biciklin.

A legidegölőbb felszerelés-baki…

„Amikor szó szerint az életed függ a felszerelésedtől, mindent megteszel, hogy az összes hibalehetőséget kiiktasd. Az aprólékos szervizelés ellenére, bekövetkezett a baj: az alumínium váz egyszerűen eltört, amikor Amerikában tekertem. Megviselhette a legutóbbi Európa – Japán túra, de a repedésre nem számítottam. Hirtelen ott álltam a semmi közepén, és égető szükségem lett volna valakire, akinél van egy hegesztőgép és megjavítaná szomorú kerékpárom. Szerencsére az USA egy jó hely, tele jó emberekkel. Egy benzinkúton észrevették a repedést, amikor megálltam megkérdezni, tudnak-e a közelben szakembert. Senki nem volt a környéken, aki segíthetett volna, de a benzinkutas egy barátja elvitt a legközelebbi kerékpár üzletbe. Ugyan ők sem tudták, mit tehetnének, egy vásárló viszont egy hegesztő jó barátjának bizonyult. Amikor megérkeztünk a szakember garázsába, kiderült, hogy a hegesztőgép épp elromlott, de elintézett néhány telefont, és már mehettünk is egy másik műhelybe. Végül több mint 10 ember bevonásával sikerült megjavítani a bringám. Mindenki boldogan segített. Le voltam nyűgözve!”

A legborzalmasabb hideg, amit valaha tapasztaltam…

„2015-ben nekivágtam a befagyott Bajkál-tónak Oroszországban, egy speciálisan kialakított triciklin. Szibéria nem véletlenül hírhedt zord időjárásáról: a hőmérséklet -30 fok alá is eshet. Kimászni reggel a sátorból, csak hogy engedjek a természet hívásának, ez volt a legnagyobb kihívásom valaha.”

Amikor legjobban féltem…

„Szintén a Bajkál-tónál. Az volt a probléma, hogy rossz évet választottam erre a kalandra. A tó nem volt teljesen befagyva, és repedéseket kellett kerülgetnem. Összességében a jégtakaró vékony volt és veszélyes. A hatalmas jégtömbök élő szervezetre emlékeztettek. Minden mozgott és ijesztő hangokat hallottam a lábam alól. A legrosszabb pillanat az volt, amikor földrengés ért utol a tó közepén. Jó néhány rezgés után én is berezeltem. Végül a kimerülés és az ételhiány miatt 10 nap után feladtam.”

Amikor leginkább kimerültem…

„Teljesen kifáradtam első bringás kalandom során, mely a Himalájához vezetett, és a Martha-völgyet kellett közben átszelnem. Azt mondták, én voltam az első montis, aki nekiindult ennek az útnak. Jól indultak a dolgok, de aztán erőt vett rajtam a hegyibetegség, amikor a Konmar emelkedőjén másztam felfelé (5130 m). A rosszullét miatt le kellett táboroznom éjszakára. Másnap reggel még mindig képtelen voltam felülni a nyeregbe. Magam előtt toltam a kerékpárom, minden 10 lépés után meg kellett állnom pihenni, hogy levegőhöz jussak. Ezen a ponton, azt hittem nem leszek képes továbbmenni, de végül túljutottam a nehézségeken és 80 km-et haladtam aznap.”

A legváratlanabb segítség…

„Számos napot eltöltöttem Nyugat-Kazahsztán sivatagaiban, amikor Ázsián keltem át. Ez egy hatalmas ugar, ahol az étel-, és italerőforrások is szűkösek és két nap alatt jutsz el egyik faluból a másikba. Még ma is emlékszem az éhségre és a szomjúságra, amit akkor éreztem. Habár nem több, mint két autó ment el mellettem naponta, minden egyes sofőr megállt, és friss vizet adott. Nélkülük nem is jutottam volna el a célig…”

Minél kevesebb súlyt!

„A felszerelés mennyisége és összességében a súly kritikus pont, ha világ körüli túrára indulsz. Megpróbáltam a lehető legkevesebb cuccot összepakolni, hogy könnyen tudjak haladni. Vízszűrőt használok, hogy ne kelljen nehéz palackokat cipelnem. Sátor helyett egy ponyvát viszek magammal, amely egy könnyű, erős, rugalmas és vízálló anyagból készült, alja viszont nincs. A kényelmet a hálózsák biztosítja, és inkább mosok útközben, hogy ne kelljen sok ruhát pakolnom.”

A legjobb tanács, amit adhatok…

„Figyelj oda arra, mit próbál neked üzenni a tested. Ha pihenésre van szüksége, ne hezitálj! Soha ne hagyd ki az alapvető intimhigiénai rituálékat, hiszen egész nap nyeregben kell ülnöd. Tervezés tekintetében, általában helyi bringásokat keresek fel. Ha egy idegen helyen éjszakázol, ne hívd fel magadra a figyelmet. A legfontosabb pedig, hogy menj és csináld, mert a legrosszabb túrák azok, amiken nem indulsz el.”

Jant itt követheted Instagramon.