Vasakarattal és kerékpárral a gyermekbénulás ellen

Szerző: Monica Buck

Geeta S. Rao csak három éves volt, amikor magasra szökött a láza. Szülei azonnal orvoshoz vitték, és hamarosan kiderült, hogy a járványos gyermekbénulást kiváltó polio vírus már egész testében elszaporodott. Pár nappal később meg sem tudott mozdulni. A következő néhány évben a mentális és fizikai fejlődése nagyon lassan haladt, de szülei nem adták fel. Amikor eljött az ideje, hogy a lány iskolába menjen, a kerekesszéket nem is vették számításba. Karjukban vitték el az iskolapadig. Minden áldott nap.

Egy nap, amikor Geeta már nyolcadikba járt, amikor a szülei vitték iskolába, egy mellettük elhaladó nő azt mondta: jobb, ha az embernek nincs is gyereke, mint hogy ilyen legyen. A szavak beleivódtak Geeta agyába és aznap megpróbált öngyilkos lenni. Szerencsére nem járt sikerrel.

„Az öngyilkossági kísérlet életem legrosszabb döntése volt” – mesélte a lány a Humans of Amdavadnak. „Úgy éreztem Isten azt üzente nekem, vegyem fel a harcot, sőt, nyerjem is meg. Így döntöttem el, hogy nem akarok többé másoktól függeni. Elkezdtem napi gyakorlatokat végezni és fizioterápiára járni. Másfél évvel később abbahagyhattam a gyógyszereket, csak a kezelések maradtak. Nem sokkal később pedig lábra álltam és pár lépést meg tudtam tenni két mankó segítségével.”

Tovább tanult, főiskolán kémia szakon végzett, majd a HR felé vette az irányt. Miután egy darabig IT szakemberként dolgozott egy nagy cégnek, úgy döntött megvalósítja álmát, és utazni fog. Jelenleg testvérével egy hét szállodából álló lánc tulajdonosa.

Bal lába továbbra sem mozog, de ez nem tántorítja el attól, hogy biciklizzen. Szinte minden nap felül bringájára, amit a szüleitől kapott, sőt, még egy 115 km-es, indiai „Lehetetlen Versenyen” is részt vett.

„Ha meg tudod álmodni, meg is tudod tenni” – állítja Geeta. „Sok mozgássérült barátomnak alacsony az önbecsülése. Én azt mondom, a határ a csillagos ég. Ne fogadd el azt, amit az élettől kaptál, harcolj és higgy magadban!”