Mentsenek-e állatokat a bringások?

Szerző: Christopher Ashley

A kerékpározás által többet láthatsz a világból, mintha csak sétálnál, ám nagy sebességnél túl könnyen suhansz el az út mentén vagy a vadonban lévő apró, eldugott részletek mellett. Készülj fel, mert néhány szívszorító pillanat következik, viszont minden történet happy enddel végződik.

Talált macska utazna

A világot körbe tekerni olyan élmény lenne legtöbbünknek, ami az életben csak egyszer adatik meg. Dean Nicholsonnak, aki korábban hegesztőként dolgozott, ez az élmény még nagyszerűbb volt, miután megmentett egy elkóborolt, lesoványodott cicát, akit Nalának nevezett el.

Deannek szerencséje volt Nalával és nem sokkal később, ez év elején, a kerékpárossal szerelembe esett macska története végig söpört az interneten. Akaratlanul is a saját macskámra téved a tekintetem, aki épp a kertben van, és arra gondolok, hogy halálra rémülne, ha megpróbálnám feltenni a biciklimre. Dean és Nala esetében ezt a sors is így akarta.

Ellenállhatatlan cicus

Dean nem az első kerékpáros volt, aki macskára lelt tekerés közben. 2017-ben Viitor Fonseca vett észre egy árva cirmost az út mentén és gyömöszölte be a felsőjébe. A cica nem csak hogy nem bánta, hanem láthatóan azonnal megkedvelte Fonsecat és folyamatosan dörgölőzött hozzá.

Ha felmerül a kérdés, hogy vajon a bringásoknak feladatuk-e az állatok megmentése, csupán Viitor arcára kell nézni. Tipikus bringás, aki még jobban imádja a tekerést, ha megoszthatja mással is az élményt. Még akkor is, ha ez történetesen nem egy ember, hanem egy állat.

A magányos kutyus

Ha letérsz a megszokott útról, könnyen találhatod magad olyan helyen, ahol senki sem keresne. A kitaposott ösvénytől jó messze, Portugália északi részén, Sierra de Pias-ban egy csapat montis egy magányos kutyusra bukkant. Én szóltam, hogy szívszorító felvételek következnek, szóval tessék.

Ha azon elmélkedsz, vajon mi történhetett ezután, most elmondjuk. A kutyus evett még egy kicsit és eliszkolt, de a kerékpárosok másnap visszatértek, hogy megkeressék őt és a négylábú is ugyanígy tett. A kutyust begyűjtötték a helyi tűzoltóság kiérkező emberei, majd örökbefogadta egy aranyszívű magánember, aki anonimitásba burkolózott.

A bringás megmentésére siető kutyus

Mi, bringások, mindent megteszünk, hogy megelőzzük a baleseteket, ám alkalmanként szeretjük feszegetni a határokat. Sokan szeretnek közülünk hosszabb tekeréseket nyomni vagy kitekerni az ismeretlenbe, és abban is biztos vagyok, hogy mind eljátszottunk már a gondolattal, hogy mi van, ha beüt a balszerencse a semmi közepén. Pontosan ez történt meg egy negyven éves romániai bringással.

Amikor rátaláltak, a bringásnak el volt törve az egyik válla és már enyhe kihűlés is jelentkezett nála. Ha nem találja meg egy arra tévedt kutya, és nem kuporodik mellé éjszakára, hogy melegen tartsa, lehet, hogy már nem élne.

A segítségére érkező csapat egyből ellátta a kerékpárost, összeszedték a Bianchi bringáját és a Saviour (Megmentő) nevet adták a kutyusnak. Pár napon belül a család örökbefogadta a kóbor ebet, hogy kényelemben tölthesse el élete hátralévő részét. Végülis Saviour élete nagy részét a hegyekben töltötte, eltévedt bringásokra vigyázva. Azt hiszem, ezt hívják karmának, ezek a dolgok oda-vissza működnek.