Az újévi fogadalmak tudománya

Szerző: Jiri Kaloc

Eljött az újévi fogadalmak ideje. Sokan izgatottan várják, hogy nagy változásokat érjenek el az életükben, hogy egészségesebbek, fittebbek és boldogabbak legyenek. Tudod miért van az, hogy ezek az emberek januárban fogyózni kezdenek, beiratkoznak a konditerembe, csak hogy pár héttel később újra régi szokásaik rabjává váljanak? Kiderült, hogy van erre tudományos magyarázat, ami segíthet is abban, hogy hogyan ne kövessük el ugyanezt idén is.

Mik a legnépszerűbb fogadalmak?

Számos statisztika készült már a leggyakoribb fogadalmakról, a top három pedig mindig ugyanaz: egészségesebben étkezni, többet mozogni, kevesebbet költeni. Továbbá népszerű megfogadni, hogy leszokunk a dohányzásról, többet fogunk olvasni és megtanulunk valami új dolgot. Szintén gyakori válasz az is, hogy „nem teszek újévi fogadalmat.”

Tartjuk magunkat?

Nem kell kutatással alátámasztani, ahhoz hogy tudjuk a választ: nem. A számok pedig igazolják ezt: kevesebb mint az emberek fele tartja hat hónap után is be, amit megfogadott. Richard Wiseman, a Hertfordshire Egyetem pszichológus professzora, még sokkolóbb kutatási eredményt kapott: mindössze 12%-unk állja meg a helyét egy év leteltével.

Megfeledkezel a régi önmagadról

A legérdekesebb részei az újévi fogadalmaknak, hogy a friss kezdet érzete miatt úgy érezzük, ezúttal tényleg sikerülni fog, hiába buktunk már el jópárszor a múltban. Tudósok megállapították, hogy ez a jelenség egyfajta disszociatív zavar. 2013-ban a pennsylvaniai egyetem kutatói arra jutottak, hogy az időbeli elhatárolások, mérföldkövek megnövelik a szubjektív távolságot a jelen és a múlt között. A Szilveszter tökéletes alkalom arra, hogy elkülönítsük jelenlegi énünket a régi énünktől, aki már többször elbukott, de egy új hónap, vagy a szülinapunk is kiválthatja ezt a hatást.

View this post on Instagram

Dream office ? (credit: Lars Zachiassen)

A post shared by We Love Cycling (@wlcmagazine) on

Minél kisebb az erőfeszítés, annál jobb

A viselkedéskutatók szerint olyan fogadalmakat érdemes tenni, amiknek betartásához csak picit kell változtatni a jelenlegi rutinodon és nem igényel nagy erőfeszítést. Dr. Susan Michie azt javasolja, gondolkodjunk úgy, ahogy azt egy szakember tenné. „Sokan gondolják, hogy nem nehéz változtatni, csak akaraterő kell hozzá. De ha nem tudod mérni vagy nyomon követni, honnan tudod, hogy változott valami egyáltalán? Az embereknek érzékelniük kell a változást, hogy lássák, működik-e a tervük. Kicsiben kell kezdeni, minél kisebb változtatásokkal és erőfeszítésekkel, és valahogy jutalmazd magad! Ha pedig nem működik a dolog, gondold át, miért!”

Számokérés, ismétlés és emlékeztetők

A szokások tudománya segíthet, hogy megértsd, hogyan tudsz jó célokat kitűzni magad elé. Ugyanis valójában új szokások adaptálásáról van szó. A szakember Clayton R. Cook szerint három kulcsfogalmat kell ismerni a sikerhez, ezek: az ismétlés, a számontartás és az emlékeztetők.

Londoni biciklisek munkába menet. © Profimedia, Alamy

Az emlékeztetők lényegét a következő példával illusztrálja. Ha rágod a körmöd vezetés közben, tegyél egy cédulát a kormányra: „Tudod mi van a körmöd alatt?” Ez a te emlékeztetőd, hogy inkább rágógumit rágj.

Az ismétlés arról szól, hogy minél többször csináld azt, amire rá akarsz szokni. Hogy pontosan hányszor, az változó, de általánosságban napi 21 alkalom elég. Végül pedig Cook a számonkérhetőséget emeli ki. „Azok a helyzetek, melyek során pozitív visszajelzést kapsz másoktól, akiket szeretsz és tisztelsz, jó motiváció lehet arra, hogy folytasd, amit elkezdtél.”

Tehát mindegy, hogy többet szeretnél bringázni, kevesebbet enni vagy költeni, vagy teljesen más a cél: a tudomány segítségével benne lehetsz abban a 12%-ban, aki betartja a fogadalmát!