A női biciklis ruha ötlete 1895-ből

Szerző: Monica Buck

Míg a rövid szoknyás buggyos ruhák és a térdnadrágok inkább az emancipáltabb kerékpáros hölgyek körében voltak elterjedtek, a tradicionálisabb vonal képviselői szerint ez a fajta viselet felettébb illetlen volt. De mit tehettél volna, ha egyszer te mosdót mondtál vécé helyett, pia helyett pedig alkoholt? Nőies és visszafogott, közben pedig kiválóan funkcionál. Így jellemezte Ida M. Rew, az általa életre hívott új női ruhát. A New York-i hölgy 1895-ben tervezett ruhadarabja a nadrág praktikusságát volt hivatott kombinálni a szoknya által közvetített nőiességgel. Ms. Rew a következőképpen fogalmazott ezzel kapcsolatban.

„A találmányom egy női melltartóhoz kapcsolódik, amelynek az alja a mell alatt húzódik, merevítés nélkül készült és nem helyez nyomást a mellkas alsó felére, engedi a mély és rekeszizom lélegzést, megakadályozza a tüdő kötőszövet sorvadását, a mellkas falának összeesését és az ezáltal kiváltott tölcsérmellkas és előreesett vállak kialakulását. Egy átlagos fűző vagy merev derék nagy nyomást helyez a mellkas alsó részére, illetve a gyomor érzékeny környékére, amelyet ennek a területnek a behúzásával lehet enyhíteni, amitől viszont a viselő vállai előre esnek, ez pedig nagyon veszélyes lehet és maradandó sérülést is okozhat. A találmányom tehát ezt előzi meg nagyon hatékonyan.”

A nadrág néhány laza anyagszállal kapcsolódott a szoknyához, úgy, hogy közben ne mutasson túl sokat a viselője lábaiból. Jó kis ötlet, nemde? Te kipróbálnád?