Mikor kezdték el a kerékpárosok a szénhidrátfeltöltést? Mikor jött divatba az energiaszelet és -ital? Hogyan változtak az étkezési szokások a Tour de France-on, miután a csapatok elkezdtek szakácsokat felbérelni, hogy főzzenek a versenyzőknek? Vessünk egy pillantást a biciklisek táplálkozásának alakulására az 1960-as évektől napjainkig!

Annak ellenére, hogy a táplálkozás a háború utáni korszakban egyre fontosabbá vált, a versenyzőknek még mindig sok furcsa szokása volt ekkoriban. Eddy Merckx a hús szerepéről mesélt:

Eddy Merckx
Merckx az 1975-ös Tour-on. © Profimedia

“Reggel fél 6-kor vagy 7-kor ettünk, a verseny kezdete előtt. Először egy kis reggelit sajttal és sonkával, majd steaket. Borzalmas volt, de tudtuk, hogy meg kell enni a steaket is ahhoz, hogy elég erősek legyünk. Őrület! Emellett este levet is tálaltak, amit tészta és egy újabb steak követett.”

Szerencsére a számos kulcsfontosságú találmány és felfedezés megváltoztatta az elit biciklisek táplálkozási szokásait a következő években.

1965: Gatorade

A Gatorade-t 1965-ben találták fel és örökre megváltoztatta a sporttáplálkozást. A sportolók állóképességét rontja, ha túl sok nátriumot vesztenek az izzadás miatt. A Gatorade egy nátriumban gazdag elektrolit ital, ami megoldotta ezt a problémát.

Gatorade
A Gatorade a Tour-on kapta a nevét a 60-as években. © Profimedia

1967: Szénhidrátfeltöltés

Gunvar Ahlborg tudós nevéhez fűződik a “szénhidrátfeltöltés” kifejezés, amit 1967-ben írásában fogalmazott meg. Számos tanulmányt publikált, melyekben a szénhidrátok szükségességét bizonyította be, edzés előtt és alatt. Ez fokozatos elmozdulást okozott a biciklis táplálkozási szokásokban. Az inga kezdett átlendülni a magas hústartalmú étrendről a magas szénhidráttartalmúig.

Az 1980-as évekre a versenyzők kezdtek eltávolodni az igazi ételektől és a csomagolt energiaszeletek és italok felé fordultak. Hirtelen minden a szénhidrátról, a fehérjéről, a zsírról és az antioxidánsokról szólt. A gyártók megpróbálták elkülöníteni ezeket a tápanyagokat és gyorsan felszívódó, praktikus ételeket készíteni belőlük.

1985: Koffein

1985 körül a koffeint ergogén segédanyagként kezelték. Divat lett verseny előtt kávét inni. Napjainkban a kávé továbbra is azon kevés törvényes anyagok egyike, amik pozitívan befolyásolják a teljesítményt.

Wout van Aert drinking coffee
A kávé továbbra is legális a versenyeken. © Profimedia

1987: Energiagélek

Az energiagélt azért találták ki, hogy a versenyzők emésztési problémák nélkül vihessenek be több szénhidrátot a szervezetükbe. Állítólag az elsőt Leppin Sports Squeezynek hívták. Ezt hamarosan a Power Bank és sok minden más követte. Az 1990-es években elengedhetetlenné váltak.

1988: A biciklisek 5900 kcal-t esznek naponta

1988-ban az International Journal of Sports Medicine kutatása során öt, 1988-as Tour de France versenyzőt vizsgáltak meg. A kutatók megállapították, hogy a versenyzők átlagosan napi 5900 kcal-ot és 6,7 liter folyadékot fogyasztottak, étrendjük 61%-a pedig szénhidrátból állt. Verseny közben óránként átlagosan 94 g szénhidrátot vittek be a szervezetükbe. Ezek a számok meglehetősen közel állnak néhány mai versenyző eredményeihez.

1990-es évek: A csapat szakácsai

Elsőként a 7-Eleven csapat hozott séfet a Tour de France fedélzetére. A cél a jó minőségű ételek biztosítása volt, valamint annak az esélynek a kizárása, hogy a szálloda étterme esetleg hibát követ el. Ez is segített a csapatoknak, hogy eltávolodjanak a tipikus kenyér-tészta kombinációtól, amit a legtöbb szálloda kínált. Most sokkal több friss és tápláló ételt ehetnek.

2000-es évek: Rizsfelfújt

A csapatok szakácsai nem csak reggelivel, de vacsorával is várták a bicikliseket. Rizsfelfújtat készítettek, amit a kerékpárosok nagyon szerettek. A rizsfelfújt íze jobb volt a zselénél, a versenyzők többet ehettek belőle, jobban érezték magukat és kevésbé szenvedtek gyomor- és bélrendszeri problémáktól. Volt, hogy gyümölcsökkel vagy diófélékkel töltötték meg, és volt, hogy aminosavakkal, fehérjével és zsírban gazdag ízesítőkkel, például szalonnával és tojással.

2010-es évek: A táplálkozás gyakorisága

A csapat szakácsaival az élen hamarosan a táplálkozási szakemberek is részesei lettek a versenynek. Nemcsak a biciklisek étrendjét írták össze egész évre és a Tourra, hanem elkezdték előírni a táplálkozás gyakoriságát is. Elterjedt az a nézet, hogy a munkának megfelelő mennyiségű üzemanyagot kell bevinni, így a versenyzők alacsony, közepes és magas szénhidráttartalmú ételeket is fogyasztottak a Tour során, igényeikre, az adott szakaszra és a stratégiai célokra szabva.

Úgy tűnik, a biciklisek táplálkozása folyamatosan változik, és ez a fejlődés nem áll meg. Mit hoznak a 2020-as évek? Kíváncsian várjuk!