Több mint növényi vs. állati
Az INRAE, az Inserm és a Université Sorbonne Paris Nord kutatói több mint 63 000 felnőtt adatait elemezték a francia NutriNet-Santé kohorszban. A résztvevők étrendjét és egészségi állapotát 15 éven keresztül követték.
Az étkezési adatokat online kérdőíveken keresztül gyűjtötték. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy az étrendeket a növényi és állati eredetű élelmiszerek aránya alapján osztályozzák, miközben figyelembe vették azok tápértékét és feldolgozottsági szintjét is.
A cél az volt, hogy megértsék, hogy a növényi élelmiszerek tápértéke és feldolgozottsága hogyan befolyásolja a szív egészségét.
44%-kal alacsonyabb lehet a szív- és érrendszeri kockázat
Az eredmények azt mutatták, hogy nem mindenkinél csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, aki sok növényi ételt fogyasztott. A négy étrendtípus esetében a következő kockázati profilok rajzolódtak ki:
Egészséges, feldolgozatlan növényi étrend (44%-kal alacsonyabb kockázat)
Ebben a csoportban a résztvevők főként teljes értékű, minimálisan feldolgozott növényi ételeket fogyasztottak: friss vagy fagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket, hüvelyeseket, olajos magvakat és teljes kiőrlésű gabonákat, kevés hozzáadott zsírral, cukorral vagy sóval.
Egészséges, de ultrafeldolgozott növényi étrend (nincs jelentős változás)
Ide azok tartoztak, akik tápértékben jó minőségű növényi alapanyagokat fogyasztottak, de erősen feldolgozott formában, például ipari teljes kiőrlésű kenyereket, bolti leveseket, kész tésztaételeket vagy előre csomagolt salátákat öntettel.
Egészségtelen, de kevésbé feldolgozott növényi étrend (nincs jelentős változás)
Ebben az étrendben sok volt az alacsony tápértékű növényi étel (például finomított gabonák vagy cukros növényi alapú termékek), de ezek kevésbé voltak iparilag feldolgozva.
Egészségtelen, ultrafeldolgozott növényi étrend (46%-kal magasabb kockázat)
Ebben a csoportban főként tápértékben szegény, erősen feldolgozott növényi ételeket fogyasztottak: chipset, cukros italokat, csokoládés édességeket, cukrozott reggeli pelyheket és sós kekszeket. Náluk volt a legmagasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Miért számít a feldolgozottság?
Az ultrafeldolgozás során sok hasznos tápanyag – például rostok és antioxidánsok – eltűnik az ételekből, miközben adalékanyagok (emulgeálószerek, édesítőszerek, hidrogénezett olajok) kerülnek a helyükre. Ezek megzavarhatják a bélrendszer működését és fokozhatják a gyulladást, ami a szív- és érrendszeri betegségek egyik fontos kockázati tényezője.
A magas hőmérsékleten történő feldolgozás és a finomítás emellett növelhetik a káros zsírok, a finomított szénhidrátok és a nátrium arányát is. A minimálisan feldolgozott növényi ételek tehát valóban védik az egészséget, de az ultrafeldolgozott változatok nem.
Gyakorlati tanácsok kerékpárosoknak
Részesítsd előnyben a teljes értékű, minimálisan feldolgozott ételeket! Ez elsősorban az edzésen kívüli étkezésekre vonatkozik. Edzés közben az ultrafeldolgozott sporttáplálékok – például energiaszeletek, gélek és sportitalok – továbbra is hasznosak lehetnek.
Óvatosan az „egészségesnek” tűnő feldolgozott termékekkel! Nem minden növényi alapú termék egészséges. A zöldségburgerek, édesített növényi tejek, vegán kekszek vagy készételek gyakran cukrot, egészségtelen zsírokat és adalékanyagokat tartalmaznak. Érdemes megnézni az összetevőlistát, mielőtt megveszed ezeket!
Ha több növényi alapú ételt szeretnél fogyasztani és kevesebb állati eredetűt, akkor érdemes ezt jól csinálni – így tudod valóban megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket.
