Fittség vs. testsúly: rossz dologra koncentrálunk?
A tanulmány 20 kutatás adatait elemezte, közel 400 000 felnőtt bevonásával világszerte. A kutatók megállapították, hogy a fittség szintje jóval nagyobb hatással van a halálozási kockázatra – beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is –, mint a BMI (testtömegindex). A vizsgált alanyok közül, a fitt emberek hasonló halálozási kockázattal rendelkeztek, míg a nem fitt személyek kockázata 2-3-szor magasabb volt, testsúlytól függetlenül.
Elsőre furcsának tűnhet, de a kutatás szerint a fitt, elhízott emberek jelentősen alacsonyabb halálozási kockázattal rendelkeztek, mint a normál testsúlyú, de nem fitt társaik. Siddhartha Angadi, a Virginiai Egyetem docense és a tanulmány vezető szerzője így foglalta össze az eredményeket: „Úgy tűnik, a halálozási kockázat szempontjából a fittség sokkal fontosabb, mint a testsúly.”
A szív- és légzőrendszeri fittség mellett szóló érvek
Fontos megérteni, hogy a testmozgás nem csupán kalóriaégetésről szól. Számos más módon is jótékonyan hat a testünkre, javítja az általános egészséget, és csökkenti a krónikus betegségek kockázatát. „A kutatásunk kimutatta, hogy a fitt, elhízott emberek halálozási kockázata hasonló volt, mint a normál testsúlyú, fitt embereké, és körülbelül feleakkora, mint a normál testsúlyú, de nem fitt embereké” – magyarázta Angadi.
Ez a kutatás megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, miszerint a testsúlycsökkentés az egészségjavítás kulcsa. Bár a fogyás hasznos lehet, hosszú távon nehéz fenntartani, és a jojó-effektus (ismétlődő fogyás és hízás) önmagában is egészségügyi kockázatot hordoz. Glenn Gaesser, a tanulmány társszerzője megjegyezte: „A legtöbben, akik lefogynak, vissza is szedik a leadott kilókat. Az állandó súlyingadozás pedig számos olyan egészségügyi kockázattal jár, amelyek hasonlóak magához az elhízáshoz.”
Minden testalkat profitál a sportolásból
A szív- és légzőrendszeri fittséget általában a VO2max értékkel mérik terheléses vizsgálatok során, amely megmutatja, mennyire hatékonyan használja fel a szervezet az oxigént fizikai aktivitás közben. A kutatók azt tapasztalták, hogy a legnagyobb egészségügyi előnyök akkor jelentkeztek, amikor a teljesen mozgásszegény emberek akár csak mérsékelten is növelték a fizikai aktivitásukat. Már napi 30 perc tempós séta is jelentős mértékben csökkentheti a halálozási kockázatot.
Az alsó 20%-ba tartozó, legkevésbé fitt emberek számára még a kis mértékű aktivitásnövelés is óriási előnyt jelent. „A legnagyobb mértékű kockázatcsökkenést a teljesen mozgásszegény embereknél tapasztaltuk, akik kis mértékben növelték fizikai aktivitásukat” – mondta Angadi. Ez az eredmény megerősíti azt az elképzelést, hogy bárki, aktuális fittségi szintjétől függetlenül, tehet az egészsége javításáért, ha mozogni kezd.
Újra kell gondolnunk, mit jelent az egészség
A kutatás szerzői szerint ideje áthelyezni a hangsúlyt a testsúlycsökkentésről a fittség javítására, mint elsődleges egészségügyi stratégiára. Bár az elhízás számos egészségügyi problémával összefügg, a szív- és légzőrendszeri fittség javítása jobb eredményeket hozhat anélkül, hogy a krónikus diétázás vagy a visszahízás kockázataival kellene számolni.
Ez különösen jó hír lehet azok számára, akik küzdenek a fogyással. A fittségre fókuszálni talán könnyebb és szórakoztatóbb cél, különösen, ha például szeretsz biciklizni. Ugyanakkor a kutatás leginkább azok számára ad okot aggodalomra, akik ugyan megőrizték egészséges testsúlyukat, de nem mozognak rendszeresen. Úgy tűnik, a testmozgásnak mindenkinek alapvető szokásává kellene válnia!
