Három hét sincs már hátra a 2023-as Tour de Hongrie május 10-i rajtjáig, a csapatok így leadták a teljes előzetes rajtlistáikat – és csak ámul és bámul a kerékpárszerető magyar közösség. Eisenkrammer Károly főszervező már tavaly is azt mondta podcastunkban, hogy a Magyar Körverseny elért egy olyan szintre, hogy gyakorlatilag „kimaxolták” a versenyt, az elsődleges cél és feladat innentől az lehet, hogy megtartsák ezt a színvonalat és az olyan világsztárokat, mint Fabio Jakobsen, Elia Viviani vagy éppen Dylan Groenewegen. Ám az idei felhozatalt látva bátran elmondható, hogy volt még feljebb, és rá lehetett tenni még egy lapáttal. A főszervező ugyanis a hivatalos kommunikációs csatornákat meg sem várva, saját maga kürtölte világgá büszkén, gyermeki örömmel három újabb elképesztő név érkezését: Chris Froome-ét, Caleb Ewanét és Jakob Fuglsangét.
A bringakedvelők számára aligha kell különösebben bemutatni a két úriembert, ám a rend kedvéért mégiscsak illik felsorolni főbb eredményeiket. Froome túlzás nélkül az elmúlt évtized legmeghatározóbb versenyzője, aki négyszer(!) nyerte meg a világ legnagyobb kerékpárversenyét, a non plus ultra Tour de France-t, emellett a Girón egyszer, a Vueltán pedig kétszer diadalmaskodott, vagyis azon szűk, mindössze hét legendát számláló elit tagja, akik mindhárom Grand Tourt meg tudták nyerni legalább egyszer. A 37 esztendős, kenyai születésű brit klasszis emellett kétszeres olimpiai bronzérmes időfutamban, és bár elmondható, hogy életveszélyes edzésbalesete óta, a 40-hez közeledve már nem tud ugyanazon a szinten teljesíteni, mint korábban, azért az ő magyarországi felbukkanása tényleg egy kisebb világszenzáció kategóriájába sorolható.
A beszédesen csak „Zsebrakéta” becenévre hallgató ausztrál Caleb Ewan ugyancsak az elmúlt évtized és napjaink egyik meghatározó sprintersztárja, aki a három nagy körversenyről nem kevesebb mint 11 szakaszgyőzelmet tud felmutatni összesen, emellett számos egynapos versenyen tudott diadalmaskodni. A Dániából érkező Jakob Fuglsang nyert már szakaszt a Vueltán, emellett Critérium du Dauphinét, valamint dán, andalúz, luxemburgi, osztrák és szlovén kört is, négy éve a Liege–Bastogne–Liege-en, három évvel ezelőtt pedig a lombardiai körön ünnepelhetett. Az egyik legemlékezetesebb versenye mégis a 2016-os riói olimpia mezőnyversenye volt, ahol hajszállal maradt le az aranyéremről, azonos idővel száguldott a célba az olimpiai bajnok Greg Van Avaermaettal.
Okkal lehetünk tehát büszkék nemzeti körversenyünkre – és ezzel egyidőben legjobb országúti bringásunkra, Valter Attilára is! Ati ugyanis a Jumbo-Vismához való csatlakozása óta valósággal szárnyal, az elmúlt egy hétben az ardenneki klasszikusok közül elsőként a vasárnapi Amstel Gold Race-ről hozott egy top 30-as helyezést, majd a szerdai La Fleche Wallonon hajszál híján megcsípte a top 10-et 11. helyével (pedig még egy bukásban is benne volt!), így ő magabiztosságtól és erőtől duzzadva, mi pedig izgatottan várhatjuk a vasárnapi harmadik „felvonást”, a Liege–Bastogne–Lieget-t. Az Amstelen és a vallonon egyébként ki más, mint a földönkívüli Tadej Pogačar diadalmaskodott, a szlovén ufó így az Eurosport számításai szerint idei 18 versenynapjából 12-szer nyert, ami ebben a sportágban brutálisnak számító 66%-os sikerráta, és ha vasárnap sem adja alább, akkor 2011 és Philippe Gilbert után elsőként csinálhatja meg az ardenneki triplát. Aligha csoda, hogy Valter Ati is azt nyilatkozta a csatornának, hogy bár egyrészről nagy élmény és megtiszteltetés egy ilyen korszakos legendával nap mint nap együtt tekerni a mezőnyben, de azért egyúttal már kicsit demoralizáló is néha, amit a szlovén űrlény művel…
