Mint oly sok zseniális ötlet, a Rinko módszer is Japánból indult. A második világháború után a Keirin versenyző kerékpárosok fejlesztették ki ezt a csomagolási technikát, hogy az egyedülálló módon szétszerelt kerékpárjaikat vonaton szállíthassák a versenyekre. Japán már akkor is kiváló vasúthálózattal, gyors és pontos szolgáltatással rendelkezett, a kerékpárokat azonban nem engedték fel a vonatokra. Az egyetlen megoldás tehát az volt, hogy a kerékpárokat megpróbálták a normál poggyászok közé préselni, ami csak akkor volt lehetséges, ha azokat szó szerint darabokra szedték.
Miután a turisták is felfedezték a vonatokat, mint olyan nagyszerű közlekedési eszközöket, melyekkel a kerékpáros úti céljaik közelébe juthatnak, még kifinomultabb módszert találtak a kerékpár szétszedésére, melynek végén az szépen elfért egy hagyományos táskában. Ezért nevezték el ezt a módszert “Rinko”-nak, mivel a szó japánul azt jelenti, hogy „vonaton utazol a kerékpároddal, hogy elérd a kerékpáros úti célodat”. Magát a nejlon táskát akkoriban “Rinko-bukhuro”-nak hívták.
Ellentétben az európai vagy amerikai tapasztalatokkal, ahol az emberek megszokták, hogy összecsukható kerékpárral közlekedjenek olyan körülmények esetében, melyek megkívánták a biciklik hordozhatóvá alakítását, a japánok feltaláltak egy technikát, melyet a merev vázú, hagyományos kerékpárokon alkalmazhattak.
Ha az interneten keresgélsz, több kézikönyvet is találhatsz, melyek bemutatják, hogyan lehet egy kerékpárt “Rinko”-ba csomagolni. Bármelyiket is választod, az eredmény két különálló kerék lesz, melyek közé egy vázat, villát és kormányt gyömöszöltek. Laikus szemmel nézve a Rinko-ba csomagolt kerékpár úgyis kinézhet, mint egy összecsukott kerekesszék.
Ennek a cikknek nem az a célja, hogy 26 egyszerű lépésben bemutassa, hogyan lehet egy kerékpárt Rinko-szerűvé varázsolni. Hacsak nem kell vonattal átszelned Japánt, vagy nem akarsz pénzt spórolni a repülőn azáltal, hogy úgy teszel, mintha bicikli helyett egy golfkészlettel utaznál, akkor ne próbáld ki ezt a módszert otthon. Az online kézikönyvek ugyanolyan bosszantóak, mintha egy IKEA-s falipolc felszerelését segítő útmutatót olvasnál – lehet, hogy a végére beleőrülsz.
Azok számára, akiket mégsem csüggesztett el a látszólagos pesszimizmusunk, van néhány jó hírünk is. A Rinko eljárást preferáló emberek szerint, 15 perc alatt megtanulhatod szétszedni a bringádat. A folyamat viszont magában foglalja a kormány, a villa, a sárvédők, a kerekek és a pedálok leszerelését, sőt, még a fék- és a váltókábelek kiakasztását is.
Elég nagy a kockázata annak is, hogy megkarcolod a vázat olyan alkatrészekkel, mint például a kerék gyorskioldója, vagy összekoszolod a kormányt a lánczsírral. Valamint azt is ajánljuk, hogy a szétszerelést ne egy lefolyó közelében végezd, mert elveszítheted az apró darabokat.
Ne érts félre minket, a Rinko módszer egy nagyszerű ötlet, de a folyamat végrehajtása túl bonyolult ahhoz, hogy az eljárás Japánon kívül a világ más részein is elterjedté váljon. Az viszont tény, hogy a Rinko módszer elsajátítása annyi mindent megtanít a kerékpárszerelésről, hogy soha többé nem kell majd kerékpárszervizbe vinned a bringádat.
