Megtörni látszik a Testtömeg Index ’90-es évek óta tartó uralma: egy új kutatás szerint nem függ a mutatótól, hogy egészséges vagy-e.

Az egészséges testsúly meghatározásához használjuk az indexet, ami a magasságunkat veti össze a testsúlyunkkal, az így kapott arányszám alapján pedig kimutatja, híznunk kell vagy fogynunk az egészséges élethez. Vagy mégsem?

Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention egészségügyi központ szerint, akinek Testtömeg Indexe 18,5-nél alacsonyabb, túl sovány, 18,5 és 24,99 között egészséges, 25 és 29,9 között túlsúlyos, 30 felett pedig kórosan el van hízva.

A BMI hagyománya olyannyira erős, hogy 2016-ban az Egyesült Államok Egyenlő Foglalkoztatási Lehetőségének Bizottsága azt javasolta, hogy a magasabb BMI-vel rendelkező embereknek többet kelljen fizetniük a biztosításukért, mivel a túlsúly növelheti a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát, tehát egészségtelen.

Ezt a lépést az kaliforniai egyetem (UCLA) kutatói nemcsak igazságtalannak, hanem egyenesen helytelennek ítélték az év elején megjelent, International Journal of Obesity című cikkükben.

A tanulmány során a kutatók 40420 ember adatait vették fel, elemezték Testtömeg Indexüket, illetve a legfontosabb egészségügyi markereket, köztük a vérnyomást, a vércukorszintet, az inzulinrezisztenciát, a koleszterint és a trigliceridszintet, illetve az ezek közötti kapcsolatot.

Az eredmények azt mutatták, hogy nincs szoros kapcsolat a BMI és az általános egészségi állapot között. A kutatásban részt vevő túlsúlyos férfiak és nők közel fele, és a kórosan elhízottak 29 százaléka egyébként teljesen egészséges volt. A másik oldalon a normál BMI-vel rendelkezők több mint 30 százaléka valójában nem örvendhet kifogástalan egészségnek.

A különböző testalkatok, és BMI nem jelent semmit. Fotó: pexels.com

“Több tízmillió túlsúlyos ember van, aki tökéletesen egészséges” – mondta a tanulmány szerzője, A. Janet Tomiyama, az UCLA pszichológia docense a Bicycling magazinnak. “Jelenleg a súlyra fókuszálunk és egy olyan hibás mérésre, mint a BMI, ahelyett, hogy az egészségről beszélnénk.”

Különösen fontos ez a kerékpárosok számára, akik az izomtömegük miatt könnyen beleragadhatnak abba a bizonyos magasabb sávba. A BMI-t nem sportemberekre tervezték.

Sportolóként általában nagyobb az izomszövetünk aránya, amely természeténél fogva sűrűbb, mint a zsírszövet. Ez azt jelenti, hogy néha nagy számokat látunk a skálán, még akkor is, ha viszonylag alacsony a testzsírunk. A BMI nem mond semmit a zsír eloszlásáról. Két embernek lehet azonos BMI-értéke, de ha az egyikük zsírtartalmát zsigeri zsírként tárolja a teste – ami köztudottan nagy egészségügyi kockázatot jelent – a másikuknak pedig viszonylag ártalmatlan szubkutánként, a bőre alatt, máris nagy közöttük a különbség.

Hogyan mérhetjük az egészségünket? Biztosan nem mérőszalaggal, és úgy tűnik, nem is a BMI segítségével… Fotó: pixabay.com

“Vizsgálatunk során az egészség nagyon szigorú és átfogó meghatározását alkalmaztuk, amely magában foglalta a vérnyomást, a triglicerideket, a” jó “és a” rossz” koleszterint, a vércukrot és a gyulladásokat is” – mondta Tomiyama, megjegyezve, hogy ezek olyan általános tesztek, amelyek sokkal pontosabb jelzést adnak arról, hogy mennyire vagy egészséges, mint a BMI önmagában.

Forrás: bicycling.com