Ülve vagy állva – Hogyan legyél jobb hegyimenő?

Szerző: Jiri Kaloc

Felállj egy hegyi szakasz teljesítése közben, vagy inkább maradj ülve? Ez egy gyakran vitatott kérdés a kerékpárosok körében. Miért szeretnek egyes kerékpárosok felállni biciklizés közben? Így talán hatékonyabb a tekerés? Mikor érdemes felállni, és hogyan kell jól csinálni?

Miért tekernek a kerékpárosok állva?

Ez legtöbbször ösztönös. Amikor felállsz, azt veszed észre, hogy a pedálfordulatok száma csökken, de rövid ideig nagyobb teljesítményt tudsz kifejteni. Ez azért van, mert a felsőtested bevonásával a testsúlyod nagyobb részét tudod használni a pedálok lenyomására. Mindeközben azonban sok, nem hatékony mozgást végzel oldalirányban, így az álló pozíció általában nem sokáig tartható fenn.

Miért van mégis az, hogy az állva biciklizés egyes kerékpárosoknak megnehezíti, míg másoknak könnyebbé teszi a hegyi szakaszok teljesítését? Nehéz erre objektív választ kapni, mivel a folyamatot nem igazán lehet laboratóriumi körülmények között reprodukálni. A tudósok jellemzően turbo trénereket használnak a kutatásaikhoz, de ezek sem tudják teljes mértékben visszaadni a tényleges szabad mozgást. Szerencsére van egy tanulmány, amely megvizsgálta, hogyan mozognak a hegyimenők.

Tudományos összehasonlítás

2018-ban a Journal of Sport Sciences című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amely az ülő és álló kerékpározást hasonlította össze szabadtéri időfutamok során. Kiválasztottak 13 profi kerékpárost, és először megállapították a VO2max értéküket, ami átlagosan 79,8 ml/kg/perc volt, valamint a maximális aerob teljesítményüket, (6,3 W/kg). Ezután mindegyiküket arra kérték, hogy végezzenek 3 önálló időmérést egy 3 km hosszú, átlagosan 7%-os emelkedőn. Mindhárom menet között 30 perc állt a rendelkezésükre, hogy pihenjenek és regenerálódjanak. Továbbá szabadon eldönthették azt is, hogy az emelkedő alatt ülnek-e vagy inkább állnak. Mindegyikük fel volt szerelve teljesítménymérővel és hordozható analizátorral az anyagcsere- és egyéb fiziológiai változók, például az oxigénfelvétel vagy a pulzusszám mérésére. A kutatók egy autóval követték a kerékpárosokat, és onnan figyelték, hogy a biciklisek mikor és mennyi időre váltottak ülésről álló pozícióra.

Climbing peloton
Ülve vagy állva? © Profimedia

A sebesség tekintetében nincs különbség ülő és álló kerékpározás között

A várakozásoknak megfelelően, a kutatók csupán annyira jutottak, hogy állva csökkent a fordulatszám, míg a nyomaték és a leadott teljesítmény nőtt. Volt azonban néhány egyéb meglepetés.

  • A kerékpárosok az emelkedő 22,4%-át állva tették meg.
  • A sebesség tekintetében nem volt különbség az ülő és álló pozíció között. Ez arra utal, hogy az emelkedő meredekebb részein, a kerékpárosok az álló helyzetre váltással képesek voltak fenntartani a sebességet.
  • Minél hosszabb időt töltöttek állva, annál alacsonyabb lett a biciklisek pedálfordulatszáma, ami arra enged következtetni, hogy az álló pozíciót megterhelőbb hosszú ideig fenntartani.
  • Az anyagcsere-mérések, például a VO2 és a szívfrekvencia eredményei nem mutattak különbséget a kétfajta pozíció között.

Válaszd azt, amelyik segít fenntartani a sebességed

Bár a kerékpárosok álló helyzetben nagyobb teljesítményt képesek kifejteni, ennek egy része a megnövekedett légellenállás és a mechanikai veszteségek, például a kerékpár kilengése, a súrlódás és a gördülési ellenállás miatt elvész. Emellett ez a megnövekedett teljesítmény nem tartható fenn sokáig.

Egy emelkedőn nagy árat kell fizetni minden sebességcsökkenésért, hiszen a sebesség visszanyeréséhez sok extra teljesítményre van szükség. Ezért a legfontosabb tanulság, amit ebből a kísérletből levonhatsz, hogy az álló pozícióban folytatott kerékpározást elsősorban a sebesség fenntartására használd. Értékes energiát takaríthatsz meg, ha sikerül egyenletes sebességet produkálnod egy hegyi szakasz teljesítése során.

A helyes álló pozíció

Ha úgy érzed, az állva biciklizés nem segít a nagyobb erőkifejtésben, akkor lehet, hogy rosszul csinálod. Íme néhány tipp, hogy a tested a megfelelő pozícióba kerüljön.

  • Törzs – A mellkasnak és a csípőnek előre kell mozdulnia, amikor felemelkedsz az ülésből, hogy a teljes testsúlyodat mindkét oldalon a pedálokra tudd terhelni. Ha egyenesen le tudsz nézni a kormányod elé, biztos lehetsz benne, hogy eléggé előre hajoltál.
  • Karok – A könyöködnek enyhén behajlítva kell lennie. A jobb pedál lenyomásakor a jobb könyöködet befelé, a balt pedig kifelé mozgasd. A bal pedál lenyomásakor ezzel ellentétesen járj el.

Lábak – Ne próbáld meg leengedni a sarkadat, mint ahogy azt ülő helyzetben tennéd. Úgy kell tartanod a lábaidat, mintha a testsúlyodat a lábfejeden keresztül akarnád lefelé terelni. A lábujjaidnak kissé lefelé, a sarkaidnak pedig kissé felfelé kell nézniük.