Nem túlzás kijelenteni, hogy Peter Sagan a történelem egyik legjobb országúti kerékpárosa és valószínűleg a legnagyszerűbb azok közül, akik sosem nyertek sem Giro d’Italia-t, sem Vuelta a España-t, sem Tour de France-t.

Megosztás:

Hatszor nyerte meg a Tour de France pontversenyét, azaz a zöld trikót, és 11 szakaszgyőzelmet tudhat magáénak a világ legnagyobb presztízsű országúti kerékpáros versenyében. Ezen felül győzni tudott három egymást követő világbajnokságon, 4 szakaszgyőzelmet szerzett a Vueltán, 11 szakaszgyőzelmet, majd az egész pontversenyt is megnyerte a Tour of Californián, továbbá 15 szakaszgyőzelmet zsebelt be a Tour de Suisse-en és diadalmaskodtott a Paris-Roubaix futamon és a Tour of Flandersen is. Mindent összevetve, több mint 100 versenyt nyert meg profiként. A 29 éves szlovák versenyző valamit nagyon jól csinál.

Sagan és Zdenek Styar az útburkolaton egy elszakadási kísérlet közben a Paris-Roubaix 115. szériája közben 2017. április 9-én. © Profimedia, AFP

Egyértelműen csodálatos kerékpáros és versenyzői képességekkel van megáldva. Azonban ez nem elég a felülmúlhatatlan világklasszis sportolóvá váláshoz. Nem kimondottan sprinter, mégis megnyert több sprintversenyt is, és habár nincs a legesélyesebbek között az emelkedőkön, de ott is nagyon jól teljesít. Valaminek lennie kell az edzéstervében, amitől ennyire eltér a többiektől és ami ennyire egyedülálló versenyzővé teszi a kerékpárosok között, aki a sportág minden terén kiválóan teljesít.

2017 telén a Cycling Weekly nevű magazin egy hetet töltött Sagannal, mikor az offszezonbeli szünetet követően újra nekiállt edzeni Paxti Vilaval. A cél az volt, hogy lefektessék az erőnlét és kondíció alapjait a megterhelőnek ígérkező szezon előtt.

Az első nap egy könnyed két órás reggeli tekeréssel indult, amelyet egy intenzívebb, sebességközpontú konditermi edzés követett. Vila, a Bora-Hangsgorhe nevű profi kerékpáros csapat sportigazgatója és edzője szerint, a nap célja az volt, hogy az izomrostokat összehangolt működésre sarkallják. A keddi tekerés három és fél órás volt, benne négyszer 10 perces ismétlésekkel a maximum aerob teljesítőképessége 85 százalékán. Szerdán pedig négy és fél órát tekert, és két dombot iktatott be.

Sagan rajongói a 2017-es Tour de France közben © Profimedia, AFP

Sagan a csütörtököt a feltöltődésnek szentelte, egy, a hétfőihez hasonló edzéssel. A tekerés pénteken vált intenzívebbé. A három és fél órás menet közel 30 ismétlésből állt, és Sagan az aerob teljesítménye 100 és 105 százaléka között teljesített a dombokon, azzal a céllal, hogy fokozza az állóképességét. Szombatra esett a hét leghosszabb tekerése, 4 és 5 óra közötti idővel, amelyet barátai társaságában, 3, majd 2 perces, 50-60 fordulat per perces majd 90 fordulat per perces turnusok között váltogatva, fokozott erőkifejtéssel tekert le, az erőnléte és a kondija fejlesztésének érdekében. Vasárnap pihent, filmezett, olvasott és videójátékokat játszott.

A szezon közeledtével Vila a következőket mondta a Cycling Weeklynek az edzéstervéről: „Alapvetően november 15. és a Tour Down Under közötti időszak az alapozásunk, a Down Under után elkezdünk szakaszosan edzeni, dolgozni az intenzitáson és a gyorsaságon a Classic sorozat előtt. Nekünk a február a leghúzósabb hónap az évben az edzések tekintetében, ilyenkor a heti edzésidő 32-35 órára is rúghat, általában február harmadik hete környékén.”

Sagan edzésterve tartalmaz néhány egyedi elemet is. Először is, Belgiumban együtt dolgozott néhány specialistával, hogy a sérülés kockázatát csökkentse, és növelje a törzs és a gerinc erősségét. Ez fejlesztette az erőnlétét és a hajlékonyságát, ahogy látható ebben a jól ismert YouTube videóban is, amelyben Sagan kombinálja a súlyzós edzéseket, a törzs, gerinc és hajlékonyság fókuszú edzőtermi gyakorlatokkal.

A legtöbb kerékpáros – különösen a sprinterek – gyakran edz konditeremben, hogy növelje az erőnlétét a holtidényben, de szezon közben ritkán tartják ezt, inkább az országúti edzésre szeretnek koncentrálni. Sagan azonban különbözik tőlük – ahogy Vila csapatának minden egyes tagja – mivel neki fontos az erőnlét is ahhoz, hogy sprintelni tudjon.

Vila szerint Sagan alapból nagyon gyors.  „A gyorsaságát a frissessége és az ereje által nyerjük” – magyarázza. „Frissen érkezni a célba és gyorsabbnak lenni a gyorsaknál.”

Ám ez még nem oldja meg a rejtélyt, hogy miként tud hegynek is tekerni és sprintelni is olyan kiválóan. A két mozgásfajta különböző izomrostokat vesz igénybe a lábban, egyik a lassú, a másik a gyors összehúzódásúakat. A maratonfutók többnyire lassú összehúzódású izomrostokkal rendelkeznek, amelyek lassan fáradnak el, de nem termelnek túl sok energiát, míg a sprinterekre többnyire a gyors összehúzódásúak jellemzőek, amelyek hamar kifáradnak, de rengeteg energiát termelnek.

Sagan a 2018-as Tour de France-on (10-es szakasz, Annecy – le Grand Bornand) © Profimedia, AFP

Peter 2008-ban junior terep mountain bike világbajnok lett, nem sokkal az előtt, hogy váltott az országúti kerékpározásra. A mountain bike versenyzés gyorsaságot és az enyhébb lejtők emelkedőinek bevételét is igényli, illetve egy másik izomrostot, amely több energiát termel, mint az egyes típusú és lassabban fárad ki, mint a kettes típusú. Segít a sprintelés közben és ellát energiával az emelkedőkön. Talán emiatt emelkedik ki Sagan az enyhébb lejtőkön, és veszít el sprinteket a legjobb sprintversenyzők ellen.

Más szóval, az edzésének egy elengedhetetlen eleme, ami megkülönbözteti Sagant a többiektől, már az előtt létezett, hogy átváltott volna az országúti kerékpározásra. Ennek eredményeként, soha nem fogja megszerezni az összetett győzelmet a Giron, a Vuelta-n vagy a Tour de France-on, de mivel nagyon jól megy közepes hegyi szakaszokon és nagyon jól is sprintel, majdnem biztosan a legesélyesebb, hogy rekordnak számító hetedik alkalommal megnyerje a 2019-es Tour pontversenyt. Illetve – függően a verseny alakulásától – a negyedik világbajnoki címét is bezsebelheti jövőre.

És Sagan ennek igencsak örül. Ahogy leírja a memoárjában, ami a My World címet kapta: „Minden edző, akivel valaha találkoztam azt kérdezte tőlem: »Akarsz jobban tekerni emelkedőn? Akarsz jobb sprinter lenni? Jobb időeredményeket elérni?« Én azt mondom, minek packázzunk a természettel? Vagyok, ami vagyok. Elég jó vagyok. Ha valami nincs eltörve, ne akard összeragasztani. Hiszek abban, hogy ha drasztikus változás kell ahhoz, hogy a teljesítményed egy aspektusán javíts, azért egy másikkal kell majd fizetned. A bringások, akik súlyt adnak le azért, hogy jobban tekerjenek emelkedőn, elveszítik a lendületüket. Akik az állóképességüket fejlesztik, azok a sprintelésben kezdenek hanyatlani. Minél aerodinamikusabbá válsz, annál több energiát veszítesz el. A lista a végtelenségig folytatható…”

Ez a weboldal cookie-kat használ

A személyes adatai cookie-kon keresztül történő kezelésével, valamint ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban további információkat talál itt: Információk személyes adatai kezeléséről cookie-k és más webes technológiák használatával. Az alábbiakban adhat hozzájárulást személyes adatai meghatározott célból történő kezelésére.