„Annyi időt töltöttem életem során azzal, hogy megpróbáljak normális lenni és beilleszkedni. Ma már csak élvezni akarom, hogy saját magam lehetek.”

Megosztás:

Egy viharos kapcsolat alatt kialakult étkezési zavarral való éveken át tartó küzdelmet követően, Elaine Scott végre úgy érzi, kézben tartja a dolgokat és azért küzd, hogy egészséges kapcsolatot alakítson ki az étkezéssel. Ennek a gyógyulásnak pedig a főszereplője a biciklije. Ugyan az étkezési zavar leküzdése kemény munkát és átfogó kezelést igényel, de amikor elkezdett úgy tekinteni az ételre, mint üzemanyagra a tekeréshez, az bizonyítottan választóvíz volt Elaine számára a felépülésben.

Egy olyan sportba vágott bele, ahol a nyomás, hogy minél soványabb legyen az ember, néha már a sportolók énképére is negatív hatással van. A We Love Cycling arról beszélgetett Elaine-nel, hogyan változtatta meg a biciklizés a saját testével kapcsolatos érzéseit, hogyan alakította ki a saját edzés programját és mit tesz jelenleg azért, hogy fenntartsa az egyensúlyt.

Mikor jöttél rá először, hogy a kerékpározás segíthet leküzdeni az étkezési zavarodat?

Tini korom óta nem bicikliztem, egészen addig, amíg egy éve megismertem a jelenlegi páromat. Azonnal lehengerelt a bringások sebessége, és az is feltűnt, hogy nagyon sok velem egykorú nő volt közöttük, ami önbizalmat adott, hogy újra nyeregbe pattanjak. Azonnal rákattantam a dologra.

Hamar rájöttem, hogy milyen fontos enni tekerés előtt. Volt egy konkrét domb, amin folyamatosan próbáltam feltekerni, de mindig csak a feléig jutottam és ott fel kellett adnom. Addig be sem ugrott a dolog, amíg a párom rá nem kérdezett, hogy mit szoktam enni biciklizés előtt. Üzemanyag kellett a testemnek, hogy képes legyen feltekerni azon a dombon. Így hát gondoskodtam róla, hogy megkapja, és mikor legközelebb nekimentem, felértem az emelkedő tetejére.

A kerékpározásnak hála, most már tisztában vagyok vele, milyen fontos a megfelelő étkezés, és megtanultam élvezni az ételeket bűntudat nélkül is.

Előfordult, hogy éreztél rá késztetést, hogy túlhajszold magad a bringán vagy, hogy megfoszd magad az evéstől tekerés után?

Amikor először elkezdtem bringázni, az anorexiám ugyan elkezdett javulni, de még mindig nagyon korlátoztam a kalóriabevitelt és az adagokat. Még mindig tüzetesen vizsgálgattam a testem és aggódtam, hogy híztam-e. Ám bringázás után mindig észrevettem, hogy nagyon éhes lettem, így lassacskán az adagjaim elkezdtek növekedni. Az a pillanat nagy büszkeséggel töltött el, amikor első alkalommal mentem el valahová úgy enni, hogy meg is ettem mindent, ami a tányéromon volt. Megtanultam elfogadni a testem és már nem zavar, ha nő a súlyom vagy az izomtömegem.

© James Kirby

Ha túlhajszolom magam a bringán, az mindig szenvedés. Mindig messzebb akarok menni és gyorsabban. Szerencsés vagyok, hogy velem van a párom, hogy rámutasson, mennyire fontos a pihenés és anélkül lerobbannék vagy megbetegednék.

Milyen támogatást tudhattál magad mögött az utad során?

A párom és a fiam szeretete rengeteget segít. Mindig emlékeztetnek rá, hogy megtartsam az egyensúlyt a bringázás és az életem többi részei között.

A helyi Breeze nevű női kerékpáros csoport tagja is vagyok. Mindig jól érezzük magunkat együtt és szimplán élvezzük, hogy a szabadban bringázhatunk. Ez emlékeztet arra, miért is kezdtem el biciklizni, és hogy ez nem csupán az edzésről szól. A bringázáson keresztül sok új embert ismertem meg és rengeteg nagyszerű barátot szereztem.

Bizonyos esetekben a kerékpározás pont az táplálkozási zavar kialakulásához járult hozzá. Hogyan dolgozod fel a nyomást, hogy a súlyod befolyásolja a bringás teljesítményed?

Az én étkezési problémám az életem egy viharos időszakában alakult ki, amikor úgy éreztem, kell valami, amit kontrollálhatok. Ennek ellenére látom azt is, hogyan játszhat szerepet a biciklizés, magának az étkezési zavarnak a kialakulásában. Az emberek gyakran tesznek megjegyzéseket rá, hogy alacsony és vékony vagyok, és ezért tudok viszonylag gyorsan tekerni felfelé a lejtőkön. Amiatt aggódom, hogy ha híznék, az hatással lenne a formámra.

© James Kirby

Azt is látom, hogy miként tekintenek az emberek arra, milyen soványak a profi kerékpárosok, és megpróbálnak rájuk hasonlítani. Ez könnyen átcsaphat egy egészségtelen függőségbe. Szerintem fontos észben tartani, hogy a profi bringásoknak saját edzőik vannak, táplálkozás-szakértők és privát séfek biztosítják, hogy a megfelelő táplálékkal legyenek ellátva, amelyre szüksége van a testüknek, hogy a kívánt szinten tudjon teljesíteni.

Mit gondolsz a kerékpáros iparról és a marketing eszközökről, amelyekkel a bringákat és a kiegészítőket próbálják eladni, különösen a nőket célozva?

Szerintem ez nagyon hasonló a divat világához, az egész bizonyos márkákról szól és arról, hogyan kell jól kinézni. Létezik egy bizonyos fokú bringás elitizmus, ami elrettenthet egyeseket. Arról kéne szólnia az egésznek, hogy jól érzed magad, nem pedig arról, hogy milyen márkájú a biciklid vagy a szerelésed. Személy szerint én sok használt cuccot veszek, mivel szeretek különcködni és eltérni a megszokottól. Annyi időt töltöttem életem során azzal, hogy megpróbáljak normális lenni és beilleszkedni. Ma már csak élvezni akarom, hogy saját magam lehetek.

Van valami tanácsod az olyan bringások számára, akik szeretik a biciklizést, de nagy nyomást éreznek, hogy soványak legyen, és túl sok energiát fordítanak a kalóriabevitelük figyelgetésére?

Szerintem a legfontosabb, hogy ne felejtsük el, hogy ha nem adunk a testünknek üzemanyagot, akkor nem megyünk semmire. Tudom, hogy nem helyes, hogy ellenőrzöm hány kalóriát égettem el a tekerések végén, viszont már nem akadályoz meg abban, hogy megegyek egy szelet süteményt, ha megkívánom. A bringázás arról szól, hogy jól érzed magad, és abban semmi élvezet nincs, hogy a kalória beviteled korlátozod, vagy a súlyodon aggódsz.

Elaine boldogan kerékpározik.

Ha észre veszed, hogy valamilyen étkezési zavarod van, vagy megszállottan edzel, fontos hogy beszélj valakivel róla. Lehet, hogy ez a legnehezebb dolog, amit valaha meg fogsz tenni, de meg is mentheti az életedet. Az egyik dolog, ami legrosszabb velejárója az anorexiának, hogy súlyos csontritkulásom lett, amire egész hátralévő életemben gyógyszert kell majd szednem. Ezen kívül meddőséget is okozott nálam. Szerencsére a fiamat még azelőtt szültem, hogy beteg lettem.

Egyértelműen nagy teljesítmény áll mögötted. Mik a bringás céljaid a jövőre nézve?

Rövidtávú tervként szeretném megcsinálni az első 200 kilométeres Audax túrámat.

A szezon vége felé szeretnék részt venni pár biciklis versenyen. Utána az ősz és a tél folyamán az állóképességemet és a technikámat akarom fejleszteni, hogy elkezdhessek jövőre versenyezni. Ami viszont valóban a legfontosabb, az a mentális és fizikális egészségem megőrzése. Szeretném továbbra is élvezni a kerékpározást, és osztozni ebben a szenvedélyben a párommal.

Hatalmas köszönet Elaine-nek az őszinteségéért és a bátorságáért, hogy megosztotta velünk a történetét. A biciklizés nagyszerű eszköz lehet a kihívások leküzdésére, de ha bármikor úgy érzed, hogy az edzéshez vagy a táplálkozáshoz való viszonyod egészségtelenné válik, tudd, hogy rengeteg fajta segítség létezik.

A BeatEatingDisorders.org és a NationalEatingDisorders.org oldalak online támogatást nyújtanak és segítenek megtalálni a közeledben elérhető, leginkább költségkímélő kezelést.

Ez a weboldal cookie-kat használ

A személyes adatai cookie-kon keresztül történő kezelésével, valamint ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban további információkat talál itt: Információk személyes adatai kezeléséről cookie-k és más webes technológiák használatával. Az alábbiakban adhat hozzájárulást személyes adatai meghatározott célból történő kezelésére.