2018-ban a Vuelta de Espana kihívásra készültem, mely során mindössze pár órával a profik előtt én is végig tekerhettem az összes szakaszt. Ehhez viszont muszáj volt fejben is 100%-osan ott lennem. Főleg, mivel az ismerőseim nagy része azt mondta, hogy lehetetlenre vállalkozom. Ez a kihívás megtanított arra, hogy mennyire fontos, hogy mentálisan is felkészüljek egy megmérettetésre, és ezt a tudást szeretném átadni minél több embernek.
A cél vezessen
Miért is akarsz megküzdeni a kihívással? Minél jobban tudod körvonalazni a céljaid, annál nagyobb az esélye, hogy a nehéz részeken is átlendülsz. Írj magadnak egy levelet vagy egy listát, amelyben felsorolsz minden egyes okot, hogy miért akarod a sikert és milyen lesz elérni. Hogy fogod érezni magad, amikor átszeled a célvonalat?
Elő a gyengeségeiddel!
Senki sem tökéletes, és mindig lesz olyan része egy-egy versenynek, ami kiemelkedően nehéz lesz számodra.
Tegyük fel, hogy mumusod a hegymenet, és 6 óra tekerés után szembe találod magad a legkeményebb heggyel, amit valaha láttál. Ha úgy indulsz el az emelkedőn, hogy közben azon gondolkodsz, mennyire utálod, nagyon-nagyon hosszú út elé nézel. Jobb, ha azt mondod magadnak, hogy „Oké, kicsit lassabb leszek ezen a szakaszon, de már csak a kilátás miatt is megéri feltekerni.” Mindig keress valami pozitívat, amire koncentrálhatsz! Ez lehet egy finom süti is, amiből minden 10 méter után bekapsz egy darabot. A lényeg, hogy készülj előre – ebben az esetben sütivel!
Bármi jó, ami meggyőz arról, hogy érdemes megcsinálni a nehéz szakaszt. És ez az élet más területeire is igaz.
Az egód hagyd otthon
Megesik, hogy a saját egód tesz neked keresztbe. Vegyük a korábbi példát: utálsz mászni. Korábban lehagytad a mezőny nagy részét, az emelkedőn viszont szép sorban elhúznak melletted versenytársaid. Talán meg is próbálsz lépést tartani egy-egy gyorsabb bringással, de a lábaid nem bírják. Kétségbeesel. A belső démonjaid megszólalnak: több kilót kellett volna leadnod, többet kellett volna edzened, és végül eljutsz addig a pontig, hogy feladod.
Ez azonban nem a képességeid hibája, hanem az egódé. Épp ezért fontos az 1. pont: tudd, miért tekersz! Saját magadat akard legyőzni, ne másokat! Így jutsz majd el a célig.
Hihetetlen dolgokra vagyunk képesek, ha jól állunk hozzá magunkhoz. Hiába fárad el a test, ha az elme igazán akar valamit, nem fogod feladni.
Hogy a fent leírtakat gyakoroljam, sokszor indulok magányos utakra, melyek során csak magamra koncentrálok: az előttem álló kihívásokra, a motivációimra, a gyengeségeimre és arra, hogyan érzem majd magam, amikor eljön a nagy nap.
Ha mentálisan is felkészülsz, semmi sem állhat az utadba.
Sok szerencsét!
