Albert két gyermek édesapja, mérnöki vezető, Barcelonában él, fő célja jelenleg az „alternatív versenyek keresése, amelyek állóképességet, önellátást és lenyűgöző tájakat jelentenek.” Ebben az évben a Škoda Adventure-n négy alkalommal állt a dobogó legfelső fokára, a 3.-tól a 6. szakaszig, mindegyik etapon. Az alábbi interjúban Albert betekintést nyújt saját, még mindig igen friss élményébe.
Hogyan jut el Barcelonából egy mérnöki vezető az extrém sportokig?
Nagyon régóta vonzanak az extrém sportok. 17 évesen hegymászóként kezdtem. Később hosszú távú triatlonversenyeken indultam, jelenleg pedig gravel és ultra-versenyeken kerékpározom. Szerencsés vagyok, hogy olyan cégnél dolgozom, ahol támogatják ezt az életmódot. Nagon rugalmasak, ráadásul van zuhany is az irodában, így reggel, munkába menet is tudok edzeni.
Zobrazit příspěvek na Instagramu
Sportkarriered során kipróbáltad a hegymászást, az Ironman triatlonokat, a Gravel Világbajnokságokat és az MTB versenyeket. Segítettek ezek a tapasztalatok a Škoda Adventure-re való felkészülésben?
A Škoda Adventure az évek során szerzett tapasztalataim összegzése. Alpinista ismereteimet felhasználtam az utazótáskám, a felszerelésem és a navigációs készségeim optimalizálására. A Škoda Adventure útvonala sok gravel szakaszból áll, ahol gyors haladáshoz technikai tudásra van szükség, ehhez is nagy segítség volt a korábbi versenyeken szerzett tapasztalat. Emellett még a triatlonos éveimből megmaradt Aero fékeket szereltem fel a montimra, mert tudtam, hogy jók a sík terepekhez.
Mi vonzott az egyébként is kemény Titan Desert legrdurvább kategóriájában, ahol tényleg minimális a kényelem és szinte semmi segítséget nem kapnak a versenyzők?
Eddig 2023-ban és 2024-ben vettem részt a Škoda Adventure-ön. Azért választottam ezt a változatot, mert számomra ez a legtisztább módja egy ilyen verseny teljesítésének. Úgy érzem, jól megoldom a dolgokat, amikor csak magamra számíthatok és minimális a kényelem, ez szerintem nagy előny. A legtöbben hasonló motivációkkal rendelkeznek, mint én és ők is a legkeményebb módját keresik ennek az élménynek az átélésére.
Mi volt a legnagyobb krízishelyzet, amivel szembe kellett nézned a versenyen?
Idén húgyúti fertőzést kaptam, mindössze 10 nappal a Škoda Adventure előtt, és csak 5 nappal a rajt előtt műtöttek meg. Nem voltam biztos benne, hogy be fogom tudni fejezni a szakaszokat, mert még mindig antibiotikumokat szedtem, de aztán szakaszról szakaszra erősebbnek éreztem magam, és a verseny minden pillanatát élveztem.
Zobrazit příspěvek na Instagramu
Mi a legnagyobb kihívás az abszolút önállóság szempontjából, és hogyan készülsz fel rá?
Egészen biztosan a mechanikai önállóság. A Škoda Adventure minimális szintű mechanikai készségeket követel meg, de óvatosnak kell lenni, és kerülni kell a felesleges kockázatvállalást. Ha valami elromlik, az akár a versenyedbe is kerülhet.
Minek kellene történnie ahhoz, hogy feladd a versenyt? Milyen szintű kényelmetlenség lenne túl sok?
Egy olyan mechanikai hiba, amit nem tudnék megjavítani. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen dolog, ami arra kényszeríthetne, hogy feladjam.
Kényelmetlenség szempontjából még érdekesebb lenne, ha az összes résztvevőnek a kerékpáron kéne cipelnie az összes cuccát, ahelyett, hogy a szervezők szállítják, mint egy bikepacking eseményen. Ez még inkább arra ösztönözne, hogy jobban optimalizáljam az utazótáskámat. A szervezőknek csak ételt, vizet, zuhanyt és a tábor helyét kellene biztosítaniuk. Hívjatok bolondnak…
A verseny során csak a versenytársaid segítségét veheted igénybe. Mi volt a legnagyobb segítség, amit puszta kedvességből nyújtottak neked?
A Škoda Adventure-nek saját rangsorrendje van, így az élmezőnyben lévők komolyan veszik, mert van esélyük megnyerni. Másrészről ez a ranglista támogatja a bajtársias légkört. A 4. szakaszon, amikor az 1. és 2. helyezettel mentem, gyengének éreztem magam az antibiotikumok miatt. Le tudtak volna hagyni, de ehelyett megállapodtunk, hogy együtt fogunk tekerni a célig. Nagyra értékeltem a gesztust, mert így meg tudtam erősíteni a 3. helyezésemet a rangsorban.
Sikerült kapcsolódnod más résztvevőkkel? Volt olyan, akivel barátság is alakult ki?
Tavaly először vettem részt a Škoda Adventure-n, és szoros barátságokat kötöttem néhány versenyzővel. Idén ketten álltak még rajthoz ebből a csapatból, és nagyszerű volt velük tölteni az időt, a versenyzés mellett a szakaszok utánit is. Mivel a kategóriában csak néhányan indulhatnak, a verseny végére mind barátokká válunk. Nincsenek profi csapatok, csapatstratégiák vagy segítőautók. Így a legjobb, ha kijövünk a többiekkel.
Van valami, amit jövőre másképp fogsz csinálni, ha újra nekivágsz a Škoda Adventure-nek?
Nem sok mindent, úgy gondolom, hogy idén jó volt a stratégiám. És nagyon élveztem ezt az életmódot a verseny alatt!
