Az áttekintést a The Lancet szaklapban publikálták, és a nem cöliákiás gluténérzékenységre (NCGS) fókuszál. Ez a kifejezés azokra vonatkozik, akik glutént vagy búza-alapú ételeket fogyasztva bélrendszeri vagy azon kívüli tüneteket tapasztalnak, annak ellenére, hogy nincs cöliákiájuk vagy búza-allergiájuk. Világszerte a felnőttek körülbelül 10%-a számol be valamilyen glutén- vagy búza-érzékenységről, ami különösen releváns a kerékpárosok számára, akik nagy figyelmet fordítanak arra, hogyan hat az étrendjük a komfortérzetükre és a teljesítményükre.
A legtöbb tünetet nem a glutén okozza
Az áttekintést a Melbourne-i Egyetem kutatói vezették. A kontrollált étrendi vizsgálatok eredményeinek elemzése során arra jutottak, hogy sokszor nem a glutén a valódi kiváltó tényező.
„A közhiedelemmel ellentétben az NCGS-ben érintettek többsége nem a gluténra reagál. Eredményeink azt mutatják, hogy a tüneteket sokkal gyakrabban a fermentálható szénhidrátok — közismertebb nevükön FODMAP-ok —, más búzaösszetevők, vagy az emberek étellel kapcsolatos elvárásai és korábbi tapasztalatai váltják ki” — mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Jessica R. Biesiekierski, egyetemi docens.
A FODMAP mozaikszó (Fermentálható Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok) olyan szénhidrátokat jelöl, amelyek rosszul szívódnak fel a bélrendszerben, és gyorsan fermentálódnak a bélbaktériumok által. A búza glutént és ilyen fermentálható szénhidrátokat is tartalmaz, és sokszor előbbit tesszük felelőssé azokért a tünetekért, amiket valójában az utóbbiak okoznak. Amikor a vizsgálatok során kontrollálták a FODMAP-okat, csak a résztvevők kis részénél jelentkeztek olyan tünetek, amelyek következetesen összefüggésbe hozhatók voltak magával a gluténnal. Sok esetben a reakciók nem különböztek a placebo által kiváltott hatásoktól.
Bél–agy kölcsönhatás, nem gluténérzékenység
Egy másik fontos megállapítás, hogy az NCGS jelentős átfedést mutat az irritábilis bél szindrómával (IBS). Az IBS-t széles körben olyan állapotként értelmezik, amely fokozott bélérzékenységgel és a bél–agy kommunikáció megváltozásával jár.
Biesiekierski szerint az IBS-ben szenvedő, magukat gluténérzékenynek gondoló emberek hasonló módon reagálnak glutén-, búza- és placebo-terhelésre is. „Ez arra utal, hogy az, ahogyan az emberek előre várják és értelmezik a bélrendszeri érzeteket, jelentősen befolyásolhatja a tüneteiket” — mondta.
Az áttekintés szerint az NCGS nem egy jól körülhatárolható, glutén-bevitelre aktiválódó állapot, hanem inkább a bél–agy kölcsönhatási zavarok szélesebb spektrumába illeszkedik. Ez fontos a kerékpárosok számára is, hiszen az edzésterhelés, a regenerációs stratégia, a stressz és a versenyek előtti szorongás mind hatással lehetnek az emésztőrendszeri komfortérzetre, különösen hosszú menetek vagy magas intenzitású terhelés során.
Miért fontos ez a kerékpárosoknak?
A glutén elhagyása széles körben elterjedt az állóképességi sportokban, még azok körében is, akiknél nem támasztja alá az érzékenységet orvosi diagnózis. A búza-alapú ételek kiiktatása néha valóban csökkentheti a tüneteket, ugyanakkor meg is nehezítheti a megfelelő tápanyag-bevitelt. A kenyér, a tészta és a gabonafélék kényelmesen hozzáférhető szénhidrátforrások, amelyek támogatják az edzést és a regenerációt. Ezek felesleges elhagyása növelheti az alultápláltság kockázatát, különösen megterhelő edzésidőszakokban.
Gondold újra, amit a gluténról tudsz
Az áttekintés azt is megkérdőjelezi, ahogyan a glutént a közegészségügyi kommunikációban és az élelmiszer-marketingben bemutatják. A gluténmentes piac gyors növekedése megerősítette azt a képet, hogy a glutén eleve káros, annak ellenére, hogy a legtöbb ember esetében erre nincs elegendő bizonyíték.
„Szeretnénk, ha a közegészségügyi kommunikáció eltávolodna attól a narratívától, hogy a glutén önmagában káros, mivel – ahogy ez a kutatás is mutatja -, ez gyakran nem igaz” — mondta Biesiekierski. Hozzátette, hogy a tünetek sikeres kezelésének az étrendi módosításokat pszichológiai támogatással kellene ötvöznie, miközben a megfelelő tápanyagbevitel is megmarad.
Gyakorlati tanulságok kerékpárosoknak
- Az, hogy valaki jobban érzi magát a glutén elhagyása után, nem jelenti automatikusan azt, hogy a glutén volt a probléma. A csökkentett FODMAP-bevitel vagy a megváltozott ételválasztás is magyarázhatja a javulást.
- A hosszú távú gluténkerülés, diagnózis nélkül, megnehezítheti az edzésekhez és a regenerációhoz szükséges szénhidrát-mennyiség fedezését.
- A tartós emésztőrendszeri panaszokat érdemes szakemberrel kezelni, ideális esetben olyan dietetikussal, aki jártas az állóképességi sportokban.
- A stressz, az elvárások és a verseny előtti idegesség ugyanúgy felerősíthetik a tüneteket, mint az ételválasztás.
