Mit is vált ki valójában az e-bike?
Elsőre lehet, hogy azt feltételeznénk, hogy mindenki, aki elektromos biciklire ül, megspórol egy autóutat. A valóság azonban ennél bonyolultabb: sokan egyébként busszal vagy gyalog tették volna meg a távot, vagy hagyományos bringára ültek volna fel. Hogy tisztábban lássuk a képet, a Wuppertali Egyetem és a Ruhr-Universität Bochum kutatói mélyen beleásták magukat az adatokba.
Egy nemzetközi fenntartható közlekedéssel foglalkozó folyóiratban (International Journal of Sustainable Transportation) 2025-ben megjelent, nyílt hozzáférésű tanulmány több mint 190 000 utazást elemzett ki, hogy megvizsgálják, az emberek hogyan választanak gyaloglás, tömegközlekedés, autó, hagyományos kerékpár és e-bike között.
A modell nemcsak a távolságot és az időt vette figyelembe, hanem a terep jellegét, a kerékpárút-hálózatot és a tömegközlekedési hozzáférést is — olyan tényezőket, amelyeket korábbi kutatások gyakran mellőztek.
Az e-bicikliket inkább autóként, mintsem bringaként használjuk
Az egyik legérdekesebb eredmény az volt, hogy az e-bike használata sokkal inkább az autós viselkedési mintákat követi, mint a hagyományos biciklisekét. Amikor a kutatók megvizsgálták, hogyan befolyásolja a megtenni kívánt távolság az emberek döntését, az e-biciklikkel megtett távok hossza sokkal közelebb állt az autós utak hosszához. Egyszerűbben fogalmazva: az emberek sokkal hosszabb távokat hajlandóak elektromos biciklivel megtenni, mint hagyományos kerékpárral.
A terepadatokból az is kiderült, hogy bár a dombos utak általában csökkentik a kerékpárválasztás esélyét, az e-bike használók sokkal kevésbé érzékenyek a meredekségre. A rásegítés ugyan nem feledteti el teljesen a kaptatókat, de sokkal vállalhatóbbá teszi azokat.
Miért fontos mindez?
Mindez nagy jelentőséggel bír a várostervezők és a fenntarthatósági törekvések számára. Ha az e-biciklik valóban olyan utakat helyettesítenek, amelyeket az emberek egyébként autóval tennének meg, nem pedig hagyományos bringás utakat, akkor érdemi szerepük lehet a kibocsátások csökkentésében, a forgalom mérséklésében, és a lakosság fizikai aktivitásának növelésében.
A szerzők kihangsúlyozták, hogy a kerékpáros infrastruktúrának ezt a szélesebb felhasználási kört kell tükröznie: az ideális cél, hogy igazodva a hosszabb távokhoz és a magasabb átlagsebességhez, biztonságos és folyamatos kerékpáros folyosók épüljenek, amelyek összekötik a városrészeket.
A kutatás egyik fontos konklúziója: „Az e-bike-ok jelentős részben képesek kiváltani az autóutakat, különösen ha van megfelelő kerékpáros infrastruktúra és kezelhető a domborzat az adott területen.”
A tanulmány korlátai
Mint minden nagy léptékű modell esetében, ennek a kutatásnak is vannak hiányosságai. Az adatgyűjtés 2017-ben történt, Németországban, amikor még jóval alacsonyabb volt az e-bike elterjedtsége, ráadásul az eredmények földrajzilag behatároltak.
A kutatók szerint egy újabb vizsgálat valószínűleg még erősebb autóhelyettesítő hatást mutatna az országban, hiszen az e-bringák azóta gyorsabbak, fejlettebbek és társadalmilag is szélesebb körben elfogadottak lettek.
Szóval… hány autóutat váltasz ki valójában?
Itt a lényeg: a kutatás szerint az e-kerékpárral megtett utak 43%-a, illetve az összes megtett kilométer több mint 63%-a autós utat helyettesített.
Vagyis, ha követjük a németek példáját, és minél többen, minél többször e-bike-ra ülünk, eljuthatunk oda, hogy majdnem minden második alkalommal egy autóutat spórolunk meg. És minél hosszabb az út, annál nagyobb a hatás.
És ez nem csak a környezet szempontjából jó cél: minden autó helyett megtett e-bike út könnyű fizikai aktivitást ad a naphoz, ami javítja a fittséget és a mentális jólétet, még akkor is, ha a motor besegít.
