Fülöp Tibor a LifeLike egészségügyi és mozgásdiagnosztikai központ sportlaborjának vezetője, a Német Kerékpáros Szövetség A-licenszes edzője. Tibor elsősorban teljesítménydiagnosztikával foglalkozik, sportolók állapotfelmérését végzi. Azért kerestem meg, mert kíváncsi voltam, mire kell figyelnie egy olyan sportolónak, aki amatőr szintről akar feljebb lépni a versenysport irányába.

Mi a leggyakoribb hiba, amit egy kezdő bringás elkövet, amikor elkezdi növelni a terhelését?

Kortól függetlenül a leggyakoribb hiba a szabadidő nem megfelelő felmérése. Aki nem élsportoló, az sokszor munka, iskola és család mellett próbál élsportolói tevékenységet végezni, és eltolódik az egyensúly a sport irányába, így előbb-utóbb valamelyik csorbát szenved. Sokszor látjuk, hogy egy amatőr próbálja egy profi edzésmennyiségét elvégezni, de így nem marad idő a pihenésre, azaz nincs regenerációs idő.

Szintén probléma lehet, ha nincsenek megfelelő alapok, nincs felépítve a teljesítőképesség. Ez olyan, mintha valaki úgy akarna házat építeni, hogy van egy szélkakas, meg egy kéménycső a kezében, és akkor ezek alá kéne egy tető, de nincsenek falak, de akkor már kell egy alap is, különben elviszi az első szél az egészet. Hasonló a helyzet az edzésnél is, megfelelő alapok nélkül nincs fejlődés. Fontos a mozgáskoordináció megszerzése, akár más sportokban is, ha ez megvan, akkor a legjobb, ha 10-12 éves korban elkezdjük az edzést. Ekkor még a sport megszerettetése, az alapvető készségek elsajátítása a cél, aztán 15 éves kortól jöhet a kondíció fejlesztése. Erre persze hamarabb is szükség van, de nem ezen van a hangsúly, hanem a technika fejlesztésén.

Fülöp Tibor a LifeLike sportlaborjában

Hogyan reagál a test a terhelés növekedésére, honnan tudjuk, hogy túlzásba visszük az edzést?

Attól, hogy valaki edz, nem lesz edzettebb, attól csak elfárad, de nem javul a teljesítménye. Attól fog fejlődni, hogy ezt a fáradtságot kipiheni, mert így alkalmazkodik a szervezet, hozzászokik a terheléshez, egy magasabb szinten fogja fejleszteni magát. Ezt hívjuk szuperkompenzációs folyamatnak, ez az edzés és pihenés lényege, és ugyan sokan elfelejtik, de ez a kettő együtt hozza a fejlődést. Ha az ember elhagyja a pihenést, jobb esetben csak megáll a fejlődés, vagy visszafordul, rosszabb esetben komolyabb egészségügyi problémához is vezethet a folyamat, és különösen fiatalabb, fejlődésben lévő szervezetre lehet káros.

Ismert még a túledzettség is, ez akkor alakul ki, ha hosszabb ideig aránytalan a pihenés és a táplálkozás az edzésmennyiséggel. Ezt szimplán pihenéssel nem lehet helyrehozni, és ha nem veszik észre időben, akkor akár egy szezon vagy évek is rámehetnek a problémára.

Buruczki Szilárd, BTS SE vezetőedzője teljesítménydiagnosztikán a LifeLike Sportlaborban

Mire kell odafigyelni a táplálkozásnál, hogyan ismerjük fel, ha nem jól eszünk?

Lehet cél a fogyás, ilyenkor kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amit a test felhasznál. Ez rendben is van, de nem szabad túlzásba vinni. Viszont akármi is a cél, annyi irányzat, annyi lehetőség van a táplálkozás terén, hogy érdemes szakemberhez fordulni. Fontos, hogy ne általános dietetikussal egyeztessünk, hanem sportdietetikussal. Az edzés szükségleteit is fedezni kell, vitaminokat, ásványokat, nyomelemeket, illetve magát a kalóriát. Ha valaki például fogyni akar, de közben az edzéscélok által megkövetelt étkezést is meg kell tartania, az olyan összetett feladat, amit csak szakember segítségével lehet elérni.

Sokan a táplálékkiegészítőkben hisznek, azt gondolják, attól lesznek jobbak, ráadásul a tudás ismerősöktől származik, nem biztos forrásból. Azt viszont le kell szögezni, hogy a táplálékkiegészítés nem tudja pótolni a rendes étkezést, mint ahogy a neve is mutatja, csak kiegészít. De semmiképp sem szabad a haverok ajánlása alapján szedni mindenfélét, érdemes sportdietetikusra hagyatkozni. Ő az étkezési napló alapján ki tudja deríteni, hogy az illető mennyi szénhidrátot, fehérjét, zsírt, nyomelemet, ásványi anyagot, rostanyagot, vitamint visz be, és a tesztösszetételi adatai alapján mennyit kellene. A különbözetet kell pótolni, amit lehet, magával a táplálkozással, amit pedig nem, azt kiegészítőkkel, személyre szabottan. Fontos az is, hogy a sportoló honnan szerzi be a kiegészítőket, nehogy véletlen doppinggyanúba keveredjen.

Az edzés szükségleteit is fedezni kell.

Hogyan kell kitűzni a célokat?

Szokták mondani, hogy merjünk nagyot álmodni, de azért tanácsos megnézni, hogy az a cél mennyire van a valósággal köszönőviszonyban. Ha valaki a Tour de France-on akar indulni, de csak heti háromszor két órája van edzeni, akkor lejjebb kell adnia, mert nagyok a különbségek a vágyak és a lehetőségek között, ráadásul nem beszéltünk arról, hogy az egyén maga alkalmas-e rá. Úgy kell kitűzni a célt, hogy teljesíthető legyen. Fontos szempont a kor, hiszen fiataloknak még segít is, ha nagyratörő vágyaik vannak, sosem szabad azt mondani, hogy „Te biztosan nem leszel hétszeres Tour de France győztes” hiszen még akár sikerülhet is. Viszont ha valaki egyetemistaként talál ki ilyet, akkor meg kell nézni, hogy elvégezte-e azt az edzésmunkát, ami felépíti a hosszú távú teljesítményt. Az sem feltétlen baj, ha nem kerékpározott, lehet, hogy adaptálni tudja a tudását.

Felnőttként persze már nem árt a realitásérzék, egyensúlyba kell hozni az elérhető és vágyott célokat, akár az edzővel egyeztetve. Ő javasolni tudja, hogy hosszú-, vagy rövidtávon érdemes elindulni. És érdemes sportpszichológussal is egyeztetni.

Fontos még az állapotfelmérés, a diagnosztika. A sportdiagnosztika gyűjtőfogalom, melybe számos vizsgálat és mérés tartozik: terheléses diagnosztika, vagy képalkotó diagnosztika, ha sérült valaki, sportdietetikai diagnosztika, amely az étrendre koncentrál. Létezik a sportpszichológiában is tesztrendszer, ezzel a mentális oldalt lehet jól feltérképezni, és akárcsak a fizikai edzésnél, ez a terület is fejleszthető. Ha az derül ki a diagnosztika után, hogy a sportoló túl vad dolgokat talált ki, fizikailag és mentálisan is messze van a céltól, akkor lehet vele szembesíteni. A számok nem hazudnak, ott konkrét, megfogható értékek vannak, a kell és a van értékek közötti különbséget kell látni, és az alapján ítéletet mondani, aztán a célhoz vezető utat megformálni és kitűzni.

LifeLike Sportlabor