Valter Attila – a Kékestető ura, a csömöri Giro-hős

A május 12-én rajtoló Tour de Hongrie-t felvezető sorozatunk harmadik adásában a címvédő hazai közönségkedvenccel, Valter Attilával beszélgettünk. Az FDJ bringása idén már másodmagával képviseli majd a magyar színeket a világ egyik legnagyobb versenyén, a Giro d’Italián.

Az idéntől a legrégebbi francia elitcsapatban, a Groupama-FDJ-ben tekerő 22 éves kiválóságunk már a szombati Nagy Rajt helyszínéről, Torinóból jelentkezett be, és elárulta, furcsán felemás érzések vannak benne, hogy idén nem ismételhet hazai közönség előtt, viszont nyilván nagyon örül, hogy ismét ott lehet az Olasz körversenyen.

Ráadásul, mint mondta, az FDJ legnagyobb sztárja, a csapatkapitány Thibaut Pinot hátfájdalmai miatt kihagyja az idei Girót, s mivel Ati az ő egyik fő segítője lett volna, így valószínűleg új szerepkörben tetszeleghet majd, s remélhetőleg valamennyire „szabad kezet kap” a csapatvezetéstől. Az pedig a hab a tortán, hogy immár nem egyedüli magyarként indul majd, hiszen az EOLO-Kometánál szereplő gyerekkori jó barátja, Dina Márton is ott lesz a torinói rajtnál! 

„Az utóbbi pár napban nem volt egyszerű magamban tartani ezt az örömhírt, mert Marci nekem már napokkal ezelőtt elárulta, hogy ő is ott lesz – csak amíg nem volt hivatalos, nem mondhattam el… Alig bírtam ki, hogy ne kotyogjam el! Nagyon örülök neki, hogy nem egyedüli magyarként indulok ezen a Girón, hanem ráadásként egy barátom, Dina Marci lesz ott velem! Nagy dolog ez mindkettőnknek, hiszen nekem édesapám volt az edzőm, de ő is sokat köszönhet apunak.”

Ati ugyanis Csömörről (ahogy ő szokta mondani viccesen: a „csömöri havasokból”) jutott el a bringasport csúcsára, édesapja, a sokszoros magyar bajnok Valter Tibor irányításával, és sokáig csömöri színekben versenyzett az akkor még elsősorban ugyancsak mountain bike-ban utazó Dina Marci is.

Ati azt is elmondta, mi a legnehezebb a három héten át tartó non-stop tekerésben, több ezer kilométeren át. „Itt bármelyik öt napot ha véletlenszerűen kiemeljük, az az öt nap nehezebb, mint egy önálló egyhetes – és akkor még van előtte is egy hét, meg utána is egy… A napok pedig elég zsúfoltak, folyton azon kapja magát az ember, hogy már megint a bringán vagyok, már megint… Estefelé vannak pihenősebb órák, de nagyon gyorsan telik az idő így, hogy általában négy-öt órákat tekerünk minden nap. De közben mégis nagyon hosszú is: ez a három hét tavaly egy évnek tűnt… Vannak nyugodtabb órák, de valahogy mindig ott a stressz – egyszóval nem nagyon fogható semmi máshoz.”

Az edzésfanatikus hírében álló Valter sokszor még jobban is élvezi a hosszú órákon át tartó tekerést és edzéseket, mint magukat a versenyeket. Magyarországon a csömöri havasokon kívül a dobogókői környék a kedvence, de érthető okokból szívesen teker a Mátrában is – itt nyerte meg tavaly emlékezetes módon a Tour de Hongrie-t a záró szakaszon. „Minden egyes alkalommal, amikor abban a kanyarban tekerek, az jut eszembe, hogy bárcsak újra átélhetném! Rengetegszer visszanéztem a felvételeket, mindig libabőrös leszek tőle. Bízom benne, hogy visszatérhetek ide – már csak azért is, mert amilyen ütemben fejlődik a Tour de Hongrie, lassan már egy Groupama-FDJ-nek is kötelező program lesz…” 

Bár idén Valter nem indul a Tour de Hongrie-n, a Giro-n nagy szüksége lesz a szurkolóira! Kénytelenek leszünk megosztani a figyelmünket a két verseny között! Hajrá Ati!

Szerző: Kohán Gergely