Mindig váratlanul történik, és amikor megtörtént, már nincs mit tenni. A hirtelen ajtónyitás alatt azt értjük, amikor pontosan a biciklid útjában, alig észlelhetően, egy autó ajtaja kinyílik. Megkerülhetetlen és nem nagyon tudsz mit kezdeni vele, szóval összeszorítod a fogad és felkészülsz a legrosszabbra. Nem sok olyan dolog létezik, amit kevésbé lehet előre látni, mint mikor egy sofőr pont akkor nyitja ki az autó ajtaját, amikor te elgurulsz mellette. 

A statisztikák mindent elárulnak

A témával kapcsolatos statisztikák száma alacsony, mivel a legtöbb országban a rendőrség az ilyen típusú baleseteket a kerékpár és autó pontosan meg nem határozott ütközésének kategóriájába sorolja. Azért néhány helyen mégis a figyelem középpontjába került már, és kiderült, hogy nem lehet egy egyszerű vállrándítással elintézni. Chicagóban például 2011-ben 344 olyan kerékpáros sérülést regisztráltak, amelyeket a nyitódó autó ajtaja által előidézett váratlan akadály okozott. A hirtelen ajtónyitás így 19,7 százalékát, vagyis majdnem egyötödét okozta az összes, kerékpárosok által elszenvedett sérülésnek.

A váratlan ajtónyitások 2003-ban az összes regisztrált biciklis baleset 11,9 százalékát okozták Torontóban, Londonban pedig a komoly sérülések 8 százaléka köszönhető a biciklisekre rányitott autó ajtóknak. Ez az arány ugyanennyi volt az ausztráliai Victoria államban 2006 és 2010 között. A szakértők szerint az ajtóval való ütközések által okozott sérülések más jellegű sérülésekkel összehasonlítva ugyan a „kevésbé veszélyes” kategóriába tartoznak, de ettől függetlenül sem szabadna figyelmen kívül hagyni őket. A hirtelen ajtónyitás ugyanis életeket is követelhet.  New Yorkban 1996 és 2005 között 225 kerékpáros vesztette életét, ebből heten, azaz három százalék a váratlanul kicsapódó ajtó miatt. Londonban ugyanez a szám 3 fő volt 2010 és 2012 között.

Mi a helyzet az autógyártókkal?

Az említett statisztikák fényében az autógyártók sem becsülik alá a téma komolyságát. Ahol az emberi képességek nem elegendőek, ott segíthet majd a fejlett technológia. Robert Šťastný, a Škoda szakembere szerint, az olyan radaroknak köszönhetően, mint a holttér-figyelők, a probléma megoldódhat majd a jövőben. Ezek a jelzőrendszerek időben figyelmeztetik a sofőrt, ha hátulról kerékpáros közelít és jelzik, hogy ne nyissa ki az ajtót.

A sofőröket számos országban köti az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény, amelynek 24. cikke értelmében a jármű ajtaját kinyitni, nyitva hagyni vagy a járműből kiszállni nem szabad, csak akkor, ha meggyőződtek róla, hogy ez nem okoz veszélyt a közút többi használójának. Ha egy figyelmetlen sofőr mégis elköveti ezen hibák bármelyikét, az a mellette elhaladó autók számára is bajt okozhat, persze ebben az esetben talán a legnagyobb kár némi horpadás lehet. Ezzel szemben a kerékpárosok sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az az alábbi képeken is látszik.

A bringások figyelmét rendszeresen felhívják az óvatosságra. Mondani persze könnyű! Ám több sornyi, sokszor elsötétített ablakú parkoló autó csekkolgatása olyan, mint kristálygömbből jósolni. A leghasznosabb tanács a biztonságosnak számító 1,5 méteres távolság megtartása. Tökéletes megoldásnak hangozhat ugyan, ám számításba véve, hogy a legtöbb út szélessége 3 és 3,5 méter között mozog, a biciklis így a sáv kellős közepén tekerne, feltartóztatva a mögötte haladó összes autót. Mondani sem kell, mekkora haragot váltana ki ez a sofőrökből, a dudaszó cunamit nem is említve. „A kerékpáros csak akkor előzhet parkoló autót, ha meggyőződött róla, hogy a tervezett manővert teljes biztonsággal végre tudja hajtani” – mondja Jiří Polomis, a közlekedésbiztonságért küzdő cseh BESIP képviselője. Továbbá azt is kiemeli, hogy a másfél méter távolság megtartása közben a biciklisnek folyamatosan figyelnie kell a becsatlakozó forgalomra is. Mindeközben úgy kell haladnia, hogy ne veszélyeztesse, vagy feleslegesen ne akadályozza a többi, szintén az úton közlekedő járművet.

A holland ajtónyitás

Tehát akkor mi a megoldás? A közlekedési szakértők szerint a megelőzésen és a képzésen van a hangsúly. Minden tanuló vezetőnek úgy kell beülnie az autóba, hogy automatikusan, rutinszerűen a visszapillantó tükörbe nézzen, és ellenőrizze, van-e mögötte autó, motor vagy kerékpáros, illetve a válla fölött pillantson hátra, mielőtt kiszáll az autóból. Ez része a holland ajtónyitás névre keresztelt módszernek, amely szerint a sofőröknek és az utasoknak is az ajtótól távolabb lévő kezükkel kell az autó ajtaját kinyitni. A szabály betartásával az európai sofőrök, akik balkormányos autót vezetnek, a jobb kezükkel nyúlnak az ajtókilincs felé. A mozdulat által automatikusan a fejüket is fordítani fogják és ellenőrzik a terepet az autó mögött. Hosszú viták követték egymást azzal kapcsolatban, vajon tényleg működik-e ez a módszer vagy csak elkötelezett híveinek vágyvezérelt gondolkodását tükrözi. Végül a kerékpározás biztonságához való hozzájárulása bizonyítást nyert 2018 októberében, a Barcelonában hetedik alkalommal megrendezett nemzetközi Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Konferencián.

A konferencián a Nottingham-i Egyetem David R. Land vezette kutatócsoport mutatta be az általuk készített tanulmányt. A kutatásban tíz önkéntes vett részt, akik mindkét módon, mindkét első ülésből, különböző körülmények között tesztelték az ajtónyitást. Az EdTracker nevű készülék számításai szerint, amikor a távolabbi kezüket használták, az önkéntesek gyorsabban reagáltak az autó mögött zajló eseményekre, és ezt a mért eredményektől függetlenül ők maguk is megerősítették.

A holland ajtónyitás nem csupán arra késztet, hogy a fejedet is hátra fordítsd, hanem azt is elősegíti, hogy csak résnyire nyisd ki az ajtót, amely által a B-oszlop takarása nélkül is rálátásod lesz az autó mögötti területre. Hollandiában ugyan nem „holland” ajtónyitásnak hívják, de ez a mozdulat alapvető része a holland autósiskolai tananyagnak. Ezen kívül a végső gyakorlati vizsgán is tesztelik, amely növeli az esélyét annak, hogy az autóvezetőknél berögzüljön. Jiří Polomis hozzáteszi, hogy az autóvezetőknek tájékoztatniuk kellene az utasaikat is erről a kötelességükről, és az ésszerűség határain belül ellenőrizniük kellene, hogy ennek az utasok eleget tesznek-e. „Ez elsősorban a gyerekekre vonatkozik” – mondja a prágai közlekedési szakember.

Odafigyelés Berlinben

2018 márciusában Berlinben a „Berlin nimmt Rücksicht” azaz „Berlin odafigyel” névre keresztelt kezdeményezés keretein belül indítottak egy programot, amely a „Rücksicht mit Rückblick” vagyis az „Odafigyelés visszapillantással” nevet kapta. A kampány részeként több tízezer matricát gyártottak le, amelyeken feliratok hirdették, hogy ajtónyitás előtt egy egyszerű hátrapillantás életeket menthet. A matricákat autóvezetőknek osztották szét, hogy az autóban felragasztva emlékeztessék őket, kiszállás előtt nézzenek hátra. Ezen kívül, a kerékpárosokat a világítás használatára intették a jobb láthatóság érdekében, illetve a parkoló autóktól való másfél méteres távolság betartására kérték, még akkor is, ha ezáltal a kerékpárnyom, sáv vagy út közepén kénytelenek haladni.

Valójában az általános szintű oktatás legnagyobb hulláma 1970-ben söpört végig Hollandián. A „Stop the Kindermoord” vagyis „Elég volt a gyerekgyilkosságokból” néven elhíresült tüntetéssorozat részeként, amely azután indult, hogy az országban egy év leforgása alatt több mint 500 gyermek vesztette életét közlekedési balesetben. A projektet követően, több más városrendezési változtatás mellett, Hollandia új kerékpárutakat épített annak érdekében, hogy a városaikat mindenki, így a biciklisek számára is a lehető legbiztonságosabbá tegyék.

Fejlődő infrastruktúra, új, elkülönített kerékpárutak építése, szigorúbb gépjárművezetői képzés és nehezebb tesztek – ezek együttesen segítettek csökkenteni a sérülések számát a hollandiai utakon.  Dániával karöltve, Hollandia követendő példát mutatott az egész világnak. Feltehetően ezért is nevezte el a New York Times a távolabbi kézzel történő ajtónyitás mozdulatát holland ajtónyitásnak. Az elnevezés hamar bevetté vált, és ma már több országban is használják. Vajon legközelebb, ha az ajtókilincsért nyúlsz, neked is eszedbe fog jutni?